Szponzori szerződésből eredő egyesületi kötelezettségek

Megosztás Tetszik

Olvasónk szponzori szerződés megkötésével járó kötelezettségekkel kapcsolatban kérte az Adózóna segítségét. Greff Magdolna okleveles adószakértő (Finacont Kft.) válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy bank szponzori szerződés megkötésével támogatna egy táncegyesületet. A pénzért cserébe az egyesületnek a táncgáláinkon a bankot meg kell említenie, mint szponzort. Ezért az egyesületnek számlát kellene kiállítania, szponzorálásról. Szükséges ebben az esetben az egyesületnek valamilyen reklám vagy marketing szolgáltatás tevékenységi kört felvennie? Ez a bevétel vállalkozási tevékenységnek minősül? Csak számla ellenében tudja a bank támogatni az egyesületet.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A szponzorálás két fél közötti üzleti kapcsolatnak minősül, amelynek során az egyik fél pénzt, szolgáltatást vagy anyagi javakat bocsát a mási fél rendelkezésére. A szponzorált pedig az anyagi javakért cserébe adhat bizonyos jogokat, együttműködést, társulási lehetőséget, amelyek végeredményben a szponzort kereskedelmi előnyökhöz juttatják. Ez utóbbi kereskedelmi előny általánosságban reklámszolgáltatás nyújtását jelenti a szponzorált részéről a szponzor felé (például megjelenési lehetőség a szponzorált eseményein a szponzor részére, mint jelen esetben). A „viszontszolgáltatás” megléte megszokott gyakorlat az ilyen jellegű szerződéseknél. Ezen többletelem különbözteti meg a szimpla támogatásnyújtástól, hiszen így szolgáltatásnyújtás valósul meg a szponzorált részéről.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (civiltörvény) 17. §-ának (1) bekezdése alapján a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. Azonban a 18. § (1) bekezdésének b) pontja alapján gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. A civiltörvény 2. §-ának 11. pontja alapján gazdasági-vállalkozási tevékenység:

a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve

– az adomány (ajándék) elfogadását,

– a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),

– a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,

– az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.

Jelen esetben gazdasági-vállalkozási tevékenységről van szó, így adomány elfogadásáról nem beszélhetünk, mivel a civiltörvény 2. §-ának 1. pontja alapján adomány a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás, itt viszont az egyesület ellenszolgáltatást nyújt.

A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. KIM rendelet alapján az egyesület kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenységét is fel kell venni a TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel, ebbe a körbe tartozik a szponzoráció is.