Egyéni vállalkozóból kft.: követelések és a kötelezettségek elszámolása

Megosztás Tetszik

Egyéni vállalkozó kft. formájában akarja tevékenységét tovább folytatni. Az átalakulással kapcsolatban tett fel kérdéseket olvasónk, Szipszer Tamás adószakértő pedig válaszolt rájuk.

A kérdés részletesen így hangzik: egyéni vállalkozás kft. formában kívánja a tevékenységét folytatni. A nyitómérlegben szerepeltetett követelés és kötelezettség pénzügyi rendezése nem eredményez bevételt és ráfordítást a kft.-nél.

Kérdések:
1. Bevételként és ráfordításként a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásában szerepeltetetők-e a követelésekhez kapcsolódó bevételek, illetve a kötelezettségekhez kapcsolódó ráfordítások?
2. Ha a fenti követeléseket és kötelezettségeket nem szerepeltetjük a nyitómérlegben és a pénzügyi rendezésre az egyéni vállalkozó bevallásának határidejéig sor kerül, akkor az egyéni vállalkozás bevallásában kell bevételként, illetve ráfordításként figyelembe venni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A megszűnő egyéni vállalkozónak mindenekelőtt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 49/A § (2) bekezdés a. pontja értelmében leltárt kell készítenie. A leltár mellett a tárgyi eszközeinek, immateriális javainak nettó értékéről tételes kimutatást is össze kell állítania.

A fennálló követeléseit is számba kell vennie. A vállalkozói vagyon felméréséről az egyéni vállalkozói tevékenységet szabályozó, az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény is rendelkezik.

E szerint az az egyéni vállalkozó, aki egyszemélyes kft.-vé alakítja át vállalkozását, köteles az eszközeiről és kötelezettségeiről is leltárt készíteni.

A fenti vagyontárgyak közül meg kell jelölnie azt, amelyiket az alakuló kft.-be átad nem pénzbeli hozzájárulásként, valamint mindazon eszközöket is és kötelezettségeket is meg kell jelölnie, melyeket a kft. számára átadásra kerülnek.

Ha mind a követelését mind a kötelezettségét átadja a kft.-nek és a követelését nem vagyoni hozzájárulásként (vagyis apportként), akkor ezen tételek mindenekelőtt a kft. nyitómérlegében fognak szerepelni.

A kft.-ben az eredményre nem lesznek kihatással ezen tételek, hiszen az azokra befolyó pénz a követelést, illetve kötelezettséget csökkenti.

Ha esetleg valamely követelését apportként „viszi” be az alakuló kft.-be, akkor a személyi jövedelemadótól szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) nevesíti, hogy ezen követelés alapító okiratban meghatározott értéke egyéni vállalkozói bevételnek minősül.

Az szja-törvény szövegezése alapján minden más tételt a megszűnés szabályai szerint az egyéni vállalkozó bevételei és költségei között kell figyelembe venni.

Vagyis álláspontom szerint eltérő rendelkezés hiányában a szóban forgó követelés és kötelezettség – levonható és fizetendő áfa nélküli – összegét kell az átalakulás évében – amely egyben az egyéni vállalkozás megszűnését is jelenti – vállalkozói bevételként és költségként elszámolni.