Egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások: ilyen változások jöhetnek

Megosztás Tetszik

Tervezet formájában már elérhető, várhatóan hogyan módosulnak az az egyedi kormánydöntésen alapuló (EKD) támogatásokra vonatkozó szabályok. A vonatkozó kormányrendelet új változata szerint Magyarország jelentős részén már 3 millió eurós beruházási értéktől elérhetők lehetnek az EKD-támogatások, enyhülnek a biztosítékadási kötelezettségek, továbbá egy új, speciális, Budapesten is elérhető, a zöld átállást segítő jogcímet is bevezetnek, olvasható az Andersen Magyarország elemzésében.

Társadalmi egyeztetésre bocsátották az egyedi kormánydöntésen alapuló (EKD) támogatások jogalapját képező, a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) kormányrendelet (EKD-rendelet) módosításának tervezetét. Az Andersen Magyarország összefoglalta a legfontosabb várható változásokat.

Jogosultsági feltételek módosítása

A legfontosabb változás, hogy – a korábbi 5 és 10 millió eurós belépési küszöbhöz képest – Magyarország jelentős részén már 3 millió eurós beruházási volumennel nyújtható be pályázat a támogatásokat kezelő Nemzeti Befektetési Ügynökséghez (hipa).

* Amennyiben a járásszékhely megyeszékhely is egyben, úgy a magasabb előírt elszámolható költséget kell figyelembe venni a támogatás feltételeként.

Az új támogatási jogcím bevezetésének tervezete

A nemrégiben könnyített európai uniós szabályok kedvezőbb feltételek mellett teszik lehetővé a támogatásnyújtást azon ágazatokban, amelyek stratégiai jelentőségűek a nulla nettó (net zero) kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából. Ezzel a lehetőséggel él most az EKD-támogatások rendszere is – emeli ki az Andersen Magyarország.

Az új jogcím szerinti azon beruházók részesülhetnek támogatásban Magyarország egész területén megvalósítandó beruházásaikhoz, akik a támogatás hiányában a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű ágazatba tartozó termelő beruházását egy Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli országban valósítanának meg.

A támogatható tevékenységek közé az alábbiak tartoznak:

• akkumulátorok, szolárpanelek, szélturbinák, hőszivattyúk, elektrolizátorok, valamint szén-dioxid-leválasztást és tárolást szolgáló berendezések gyártása; vagy
• az előző pontban felsorolt berendezések gyártásához tervezett és elsődlegesen közvetlen inputként használt kulcsfontosságú alkatrészek gyártása; vagy
• az előbbiekhez szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok előállítása vagy visszanyerése.

A támogatás jogosultsági feltételei hasonlóak az EKD-támogatás többi, regionális beruházási jogcíméhez. Főszabály szerint a Számviteli törvény 47–51. §-a szerinti eszközök költségei számolhatók el, beleértve a megújuló energia termeléséhez és tárolásához közvetlenül kapcsolódó költségeket is.

Az új jogcím esetében elérhető támogatás maximális mértéke és intenzitása a következő:

* A maximális támogatási intenzitás kisvállalkozások esetében további 20, középvállalkozások esetében pedig további 10 százalékponttal növelhető.

Amennyiben a tagállami hatáskörben adható beruházási volumen átlépése miatt az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges a támogatás odaítéléséhez, úgy a támogatás alapvetően csak Budapesten kívül nyújtható. Nem haladhatja meg továbbá azt az összeget, amelyet a beruházó bizonyíthatóan kaphat az EGT-n kívüli harmadik országbeli joghatóságban végrehajtott egyenértékű beruházásért, és az ún. finanszírozási hiányt.

A támogatási szerződést 2025. december 31-éig szükséges megkötni, azaz a támogatási kérelem benyújtásának határideje ennél rövidebb. Érdemes figyelemmel lenni a támogatási kérelem időben történő benyújtására, mivel a támogatási szerződés megkötéséhez ezen jogcím esetében is szükséges az egyedi kormányhatározat megszületése – hangsúlyozzák.

Részletszabályok módosulása

Az EKD-rendelet módosításának tervezete több részletszabály megváltoztatását is előrevetíti.

Bevezeti például a biztosíték értékének csökkentési lehetőségét. A beruházók egy részénél előfordul, hogy az uniós jog alapján megállapított „minimum” kötelező üzemeltetési időszakhoz (nagyvállalkozások esetében legalább 5, kis- és középvállalkozás esetében legalább 3 üzleti év) képest hosszabb monitoring időszakra vállalják a beruházásuk fenntartását, valamint az árbevétel és/vagy bértömeg növekményre vonatkozó kötelezettségeiket. A módosítás lehetővé teszi ezen beruházók részére, hogy kérelmezzék a rendelkezésükre bocsátott vagy bocsájtandó biztosíték értékének a támogatási összeg 100 százalékához képesti csökkentését a módosító rendeletben meghatározottak szerint.

A K+F támogatás esetében pedig szigorodnak, illetve egyértelműbbé válnak a kutató-fejlesztőkre tekintettel elszámolható költségek. A módosítás hatálybalépését követően várhatóan a kutató-fejlesztők „személyi jellegű ráfordításainak kizárólagosan a támogatott projekten eltöltött időre vetített része” lenne elszámolható azzal, hogy nem minősül projekten eltöltött időnek a szabadság és a betegszabadság időszaka. Ezen szigorítást a rendelet módosításának hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, valamint a már megkötött támogatási szerződések esetében is alkalmazni kell, ideértve azon támogatási szerződéseket is, ahol a folyósítási időszak még nem fejeződött be – összegzi az Andersen Magyarország.