Több mint 30 törvényt módosító új törvény jelent meg

Megosztás Tetszik

A május 26-ai Magyar Közlönyben egy több mint 30 törvényt módosító új törvényt és 8 új kormányrendeletet hirdettek ki.

A 2022. évi V. törvény

Kihirdetésre került a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény, a törvény hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

"E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet: a) a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet, valamint b) a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet."

A kihirdetett törvényben több mint 30 törvény került módosításra, kiemelten:

– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,
– a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
– a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,
– társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,
– a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény,
– a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
– a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény,
– a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, valamint
– az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
– 7.  §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében a kormány rendeletben az Mt. 214.  § (1) bekezdés f) pontja szerinti minősített kölcsönbeadónál történő foglalkoztatás esetére is megállapíthat munkavállalási engedély alóli mentességet.";
– 7.  § (6) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter” szöveg lép; valamint
– 7.  § (6) bekezdés a) pontjában a „Magyarországon egyidejűleg összesen” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) egyetértésben a Magyarországon egyidejűleg összesen” szöveg lép.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény – több paragrafusának módosításán túl – a 66.  §-ban a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A 27/A.  § (4) bekezdés a) pont ad) alpontja és 27/A.  § (4) bekezdés b) pont bl) alpontja nem alkalmazható a stratégiailag kiemelt csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontjában – szervezett munkavégzés meghatározásánál – az „a közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „a közalkalmazotti, az egészségügyi szolgálati” szöveg lép.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása értelmében hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 102/K. § b) és c) pontja:
„A tizenharmadik havi nyugdíj összege a 6/A. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően
a) a 2021. évben a 6/A. § (3) bekezdése szerinti összeg 25%-a,
b) a 2022. évben a 6/A. § (3) bekezdése szerinti összeg 50%-a,
c) a 2023. évben a 6/A. § (3) bekezdése szerinti összeg 75%-a.”.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
– 9/C §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A cégbíróság a felszámolási eljárást követően, folytatva a kényszertörlési eljárást, az eltiltásról a kényszertörlési eljárás iratai, különösen a törvénysértő működésben való közrehatás vizsgálata során keletkezett bizonyítási eszközök alapján dönt, azonban szükség esetén további bizonyítást is lefolytathat; valamint
– 131/O §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Azon kényszertörlési eljárásokban, amelyek e törvénynek a 2021. évi LXX. tv.-nyel megállapított rendelkezései alkalmazásával folynak – ideértve a (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó eljárásokat is –, ha a cég 2022. június 30-ig a cégbíróság felé igazolja, hogy a 117/C § (2) bekezdés a) és d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást a céggel szemben megszünteti. E rendelkezés nem érinti a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni a vasúti építmények azon építésügyi hatósági engedélyezési eljárása vonatkozásában, ahol a nyomvonal által érintett ingatlanokat kormányrendelet állapítja meg".

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
– 214. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „f) minősített kölcsönbeadó: az a b) pont és a 215. § szerinti kölcsönbeadó, aki harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására jogszabályban foglalt feltételek alapján jogosult; valamint
– 298. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a  munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának, a  munkaerőkölcsönzésért a  kölcsönbeadónak és minősített kölcsönbeadónak fizetendő minimális kölcsönzési díjat, a  kölcsönbeadó és a  minősített kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, a  kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az  általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő.”

Kormányrendeletek

A186/2022. kormányrendelet módosítja a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 94/2022. kormányrendeletet.

A 191/2022. kormányrendelet módosítja a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. kormányrendelet, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 405/2021. kormányrendeletet.

A 192/2022. kormányrendelet módosítja az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. kormányrendeletetet.

Kihirdetésre került

– a politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. kormányrendelet;

– az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 187/2022. kormányrendelet;

– a koronavírus elleni védettségi igazolvánnyal kapcsolatos részletszabályokról szóló 188/2022. kormányrendelet;

– az uniós digitális Covid-igazolvány kiállításának, az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált COVID–19 oltóanyaggal külföldön történt oltás bejelentésének részletes szabályairól szóló 189/2022. kormányrendelet, valamint

– az uniós digitális Covid-igazolvány kiállításának, az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált COVID–19 oltóanyaggal külföldön történt oltás bejelentésének részletes szabályairól szóló 190/2022. kormányrendelet.

A teljes közlönyt ITT olvashatja el.