Kevés a poggyászrakodó a reptéren, késett a gép: köteles kártalanítást fizetni a légitársaság?

Megosztás Tetszik

A légi utasok jogai: a poggyászberakodásért felelős reptéri személyzetnek a légi járat jelentős késését okozó létszámhiánya „rendkívüli körülménynek” minősülhet, olvasható az Európai Unió Bírósága honlapján közzétett C-405/23. számú ügyben hozott ítéletében.

2021-ben a TAS társaság által üzemeltetett, Köln-Bonnból (Németország) a görögországi Kos szigetére tartó légi járat 3 óra 49 perc késéssel érkezett meg. A késésnek több oka is volt, de elsősorban a Köln-Bonn repülőtéren a poggyászok repülőgépbe történő berakodásáért felelős személyzet létszámhiánya okozta.

A késéssel érintett utasok közül egyesek átruházták az esetleges kártalanításhoz való jogukat a Flightrightra. E vállalkozás keresetet indított a TAS ellen a német bíróságok előtt, arra hivatkozva, hogy a késés a TAS-nak tudható be, és nem igazolható rendkívüli körülményekkel.

Az uniós jog értelmében a légitársaság nem köteles kártalanítást fizetni a jelentős, azaz három órát meghaladó késés esetén, ha bizonyítani tudja, hogy a késést olyan „rendkívüli körülmények” okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.

A jogvitában eljáró német bíróság azt kérdezte az unió Bíróságától, hogy „rendkívüli körülménynek” minősülhet-e az, hogy a repülőtér üzemeltetőjének a poggyászok repülőgépbe történő berakodásáért felelős személyzetének létszáma nem elegendő.

A Bíróság igenlő választ ad: „rendkívüli körülménynek” minősülhet az, hogy a repülőtér üzemeltetője által alkalmazott, a poggyászok repülőgépbe történő berakodásáért felelős személyzet létszáma nem elegendő.

„Rendkívüli körülmény” áll fenn, ha egyrészt az esemény sem jellegénél, sem eredeténél fogva nem tartozik a légitársaság rendes tevékenységi körébe, másrészt pedig kívül esik annak tényleges befolyásán.

A német bíróság feladata annak értékelése, hogy e két feltétel teljesül-e. Így először is azt kell értékelnie, hogy a jelen ügyben a poggyászok berakodásával kapcsolatban megállapított hiányosságokat általánosnak kell-e tekinteni. Ha ez lenne a helyzet, akkor az ilyen hiányosságok nem minősülhetnének a légitársaság rendes tevékenységi körébe tartozó eseménynek. Másodszor azt kell értékelnie, hogy ezek a hiányosságok kívül estek-e a TAS befolyásán. Nem esnének kívül például akkor, ha a TAS a repülőtér üzemeltetője felett jogosult lenne tényleges ellenőrzést gyakorolni.

Még ha a német bíróság azt is állapítaná meg, hogy a szóban forgó személyzet létszámhiánya „rendkívüli körülménynek” minősül, a TAS-nak ahhoz, hogy mentesüljön az utasok kártalanítására vonatkozó kötelezettsége alól, azt is bizonyítania kell, hogy egyrészt ezt a körülményt minden észszerű intézkedés megtétele esetén sem lehetett volna elkerülni, másrészt pedig, hogy minden, a helyzetnek megfelelő intézkedést megtett az ebből eredő következmények elhárítása érdekében.