Tovább drágul a liszt

Megosztás Tetszik

A tavalyi aratást követő 15 százalékos lisztáremelés után a következő egy-két hónapban az átadási ár további mintegy 10 százalékos növekedésével lehet számolni – mondta Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára a Magyar Nemzetnek.

A drágulás oka a gabona áremelkedésén túl az, hogy januártól a minimálbér és a garantált bérminimum átlagosan 10 százalékkal nőtt, és 30 százalékkal drágult az áram a versenypiacon. Így a tavaly januári 43 ezer forint helyett ebben az évben már minimum 48 ezer forint a búza tonnánkénti ára, de van olyan termelő is, aki 52 ezer forintot is elkér érte – magyarázta a főtitkár. Hozzátette, a megnövekedett költségek miatt áremelés nélkül veszteséget szenvednének el a gazdák.

Úgy vélte, nem mindenki egyből tíz százalékot tesz rá az árra, lesznek és vannak olyanok, akik az első 4-5 százalékos emelést február elején, a következő, hasonló mértékűt március körül érvényesítik. Ennek következtében a malmok is kénytelenek lesznek többet kérni a lisztért. A malomipar nem tartozik a legjövedelmezőbb ágazatok közé, nagyjából kétszázalékos a nyeresége – tette hozzá Pótsa Zsófia.

Úgy vélte, a pékek nem emelnek majd jelentősebb mértékben árat, s ha tíz százalékkal drágább lesz a liszt, az nagyjából 10 forinttal dobja meg a kenyér kilónkénti árát. Az éves átlagos kenyérfogyasztás 70 kiló, s ebből kiszámítható, hogy az emelés 700 forint pluszt jelent egy embernek, ami két budapesti buszjegy ára, tehát nem jelentős. A szervezet azonban tovább lobbizik az áfacsökkentésért is – közölte.

A Magyar Pékszövetség a lappal közölte, még nem tudnak konkrétumokat mondani, találgatásokba pedig nem bocsátkoznak.