Döntöttek az uniós miniszterek: 15 százalékkal kell faragni a gázfelhasználást – Magyarország nemmel szavazott

Megosztás Tetszik

Elfogadták az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei az Európai Bizottság gázmegtakarítást célzó javaslatát, melynek értelmében a tagországok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tél folyamán 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást Európa energiaellátása biztonságának növelése érdekében – közölte az uniós tanács. Magyarország nemmel szavazott.

A gázfelhasználás csökkentésének célja, hogy már a tél beállta előtt, majd annak folyamán a tagországok gázkészleteket halmozzanak fel, hogy felkészülten várják az orosz gázellátás esetleges zavarait – írták.

A rendelet azonban egyebek mellett lehetőséget biztosított arra, hogy azok a tagországok, melyek nincsenek összekapcsolva más tagországok gázhálózataival, menetességet kérjenek a kötelező gázfelhasználás csökkentére vonatkozó célok teljesítése alól. Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek összehangolva az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek áramtermelése nagymértékben függ a gáztól, szintén mentességet élvezhetnek a villamosenergia-ellátási válság kockázatának elkerülése érdekében.

A tagállamok akkor is eltérést kérhetnek a célérték teljesítésétől, ha elérték gáztárolási kapacitásuk maximumát, ha nagymértékben függenek a gáztól, mint az alapvető fontosságú iparágak alapvető energiaforrásától, vagy  gázfogyasztásuk az elmúlt évben legalább 8 százalékkal nőtt az elmúlt öt év átlagához képest.

A tagállamok megállapodtak abban is, hogy intézkedéseik hatása nem érinti a védett fogyasztókat, köztük a háztartásokat és a társadalom működéséhez szükséges alapvető szolgáltatásokat, például az alapvető fontosságú szervezeteket, az egészségügyet és a védelmi hatóságokat. A lehetséges intézkedések közé egyebek között a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentése, az iparban használt üzemanyag felváltását ösztönző intézkedések, nemzeti figyelemfelkeltő kampányok, a fűtés és a hűtés csökkentésére irányuló célzott kötelezettségek tartozhatnak.

A rendelet kivételes és rendkívüli, korlátozott időre szól. Egy évig marad érvényben, az Európai Bizottság azonban 2023 májusáig vizsgálatot végez, hogy mérlegelje meghosszabbításának szükségességét – tették hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendelet tanácsi elfogadását követően kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta: "az EU a mai napon döntő lépést tett annak érdekében, hogy felkészülten nézzen szembe a Vlagyimir Putyin orosz elnök okozta teljes gázkimaradás veszélyével".

Szavai szerint a rekordidő alatt elért megállapodás biztosítani fogja a gázfogyasztás rendezett és összehangolt csökkentését az Európai Unióban, és szavatolja, hogy Európa megfelelően készülhessen fel a következő télre. A gázfelhasználás 15 százalékos csökkentése iránti közös elkötelezettség jelentős lépés, ugyanis segít elérni azt a célt, hogy a gáztározók elégséges töltöttségi szintet érjenek el már a tél beállta előtt - mondta.

"Az EU minden tőle telhetőt meg fog tenni az ellátás biztonságának biztosítása és a fogyasztók, köztük a háztartások és az ipari szereplők védelme érdekében" – fogalmazott.

A Gazprom hétfői bejelentése, miszerint az Európai Áramlat gázvezetéken keresztül tovább csökkenti az Európába irányuló gázszállításokat, minden igazolható technikai ok nélküli, és Oroszország, mint energiaszolgáltató megbízhatatlanságát mutatja – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Szijjártó: az EU-s gáztakarékossági rendelet teljesen figyelmen kívül hagyja a magyar érdekeket

Az európai uniós gáztakarékossági rendelet megalapozatlan, végrehajthatatlan és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit, ezért a kormány egyetlen tagállamként nemmel szavazott az elfogadására – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az energiaügyekkel foglalkozó európai uniós szakminiszterek rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy komoly vita zajlott, ami nem is meglepő, miután a közösség az elmúlt hónapokban "energiaellátási vészhelyzetbe lavírozta saját magát", de végül politikai egyezség született az elfogadásról, amelyet írásos szavazás követ majd, borítékolható eredménnyel.

"Egyedül mi jeleztük, hogy nemmel szavazunk, mert a rendelet teljes egészében figyelmen kívül hagyja a magyar emberek érdekeit" – emelte ki.

Aláhúzta: az európai uniós szerződések világosan leírják, hogy a nemzeti energiamix összeállítása, az ellátásbiztonság garantálása és a gazdaság struktúrájának meghatározása kizárólagos tagállami hatáskör és felelősség, ezért az elfogadott javaslat jogi megalapozottsága "minimum kétséges".

A rendelet értelmében most önkéntes alapon megkezdődhet a gázfogyasztás csökkentése, azonban a brüsszeli testület vagy öt tagállam kezdeményezésére az Európai Unió Tanácsa később úgynevezett riasztási helyzetet vezethet be, és ekkor kötelezővé válik a felhasználás mérséklése 15 százalékkal az elmúlt öt év augusztus 1. és március 31. közötti időszakának átlagához képest.

Szijjártó Péter sérelmezte, hogy nem vették figyelembe hazánk különleges helyzetét, miután az ország évtizedek alatt kialakult energiaellátási struktúrája alapján rendkívül magas a földgáz aránya a nemzeti energiamixben, és a fogyasztás felét a lakosság adja, ami ugyancsak kivételesen magasnak számít. Ez szavai szerint nem minősítés, pusztán a helyzet leírása.

Továbbá úgy vélekedett, hogy a rendelet negatív képet fest az EU versenyképességéről. "Ott lesz a földgáz a tárolókban, és majd nem engedjük felhasználni (.) Ez az európai gazdaságokra elképesztő hatásokkal fog bírni" - fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország az elmúlt hónapokban számtalanszor óvatosságra intett, mondván, az energiaellátás nem filozófiai, ideológiai vagy kommunikációs, hanem fizikai kérdés. Közölte, hogy a kormány felelős energiapolitikát folytat, ezért nagy erővel zajlik a gáztározók feltöltése, amelyek szintje már az éves fogyasztás 28,5 százalékán áll, szemben a 18 százalék alatti EU-átlaggal.

Magyarország ellátása folyamatos és biztos lábakon áll, a hosszú távú szerződéseknek és a déli csővezetéknek köszönhetően, amelynek megépítéséért komoly támadások érték annak idején az országot. Elmondta, az ellátás több mint fele ezen keresztül érkezik, az ottani szerződéses mennyiség 100 százaléka biztosított, míg az északi és nyugati útvonalak esetében ez jelenleg 53 százalék – mondta a miniszter.