Döntött a Kúria: szerződést szegett, kárt okozott

Megosztás Tetszik

Megbízó és megbízott lesz alperes és felperes. Felszámolói tevékenységre kötöttek együttműködést, de pereskedés lett a vége. A Kúria határozatával egy 2009-ben kötött szerződésből eredő, 2014-ben indult összetett jogvitában döntött véglegesen.

Az alperes mint megbízó és a felperes mint megbízott 2009. szeptember 28. napján együttműködési szerződést kötöttek egymással. A felperes vállalta, hogy személyesen közreműködik az alperes felszámolói tevékenységében, biztosítja a szerződésben megjelölt megye területén az alperes fióktelepeinek a létrehozását, fenntartását, viseli az ezek fenntartásával kapcsolatos költségeket. Hozzájárult ahhoz, hogy az alperes az irodájában fióktelepet létesítsen.

A szerződés szerint a megjelölt megye területén kizárólag a felperes látja el az alperes képviseletét. A szerződés szabályozta, hogy a feladatok ellátásáért őt – a felszámoló részére megállapított díjból – milyen mértékű díj illeti meg. A felek 2009. november 2-án szerződést módosították azzal, hogy a felperes ellátja az alperes kizárólagos képviseletét további három megyében is. A felperes irodájának a címe az alperes fióktelepeként bejegyzésre került. A további három megyében a felperes nem létesített fióktelepet, azokat az alperes létesítette. A felperes az irodájából mind a négy megyében ellátott felszámolóbiztosi feladatokat.

Az alperes a szerződésben rögzített kizárólagosság ellenére a felperest nem minden olyan ügyben bízta meg a felszámolóbiztosi feladatok ellátásával, ahol felszámolókénti kijelölése megtörtént. Az alperes felmondása alapján a szerződés megszűnt 2015. április 10. napján. A jogerős részítélet az egyik megyében lefolytatott felszámolási eljárásból eredő kár megtérítése címén kötelezte az alperest 2 795 180 forint és kamatai megfizetésére a felperes részére. A további három megye vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és ebben a részben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A jogerős részítélet szerint a fióktelep létrehozása nem tartozott a szerződés főszolgáltatása körébe, mert az a felszámolóbiztosi tevékenység ellátása volt. Az alperes viszont kötelezettséget vállalt a kizárólagos kijelölésre. A felperes az egyik megyében eleget tett a fióktelep-létesítési kötelezettségének, feladatait ellátta. Az alperes nem bizonyította, hogy a felperes munkájával kapcsolatban kifogás merült volna fel. Az alperes szerződésszegése miatt a felperes elesett 12 cég egyszerűsített felszámolásából eredő, költségekkel csökkentett haszontól, ami nála elmaradt vagyoni előny. Az alperes kimentése nem vezetett eredményre, mert nem bizonyította a felperes olyan súlyos szerződésszegését, ami indokolta volna a kirendelés mellőzését. Mivel az elsőfokú bíróság a további három megye fióktelepének fenntartási költsége összegére nem folytatta le a bizonyítást, nem mellőzhető az alperes által indítványozott szakértő kirendelése.

A felperes a további három megyével kapcsolatban 7 658 205 forint elmaradt vagyoni előny megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert kára keletkezett azzal, hogy az alperes a kizárólagosságot megsértve nem őt bízta meg a felszámolóbiztosi feladatok ellátásával.

Az alperes kérte a kereset elutasítását, mert a szerződés főszolgáltatása a fióktelep létrehozása volt, amit a felperes nem teljesített. Emiatt nem tarthatott igényt a kijelölésekre. Az elmaradt vagyoni előnyből le kell vonni a fióktelepek teljes fenntartási költségét.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest 4 327 182 forint és kamatai megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolása szerint a jogerős részítélet alapján a fióktelep létrehozása nem tartozott a szerződés főszolgáltatása körébe, az a felszámolóbiztosi tevékenység volt, amit a felperes az irodájából is el tudott látni. A szerződés nem tartalmazta, hogy a fióktelep létrehozása a kizárólagosság hatálybalépésének a feltétele. A kártérítési kereset jogalapja fennáll abban a további három megyében is, ahol a felperes a szerződéses kötelezettségét megszegve nem hozott létre fióktelepet. A felperes szerződésszegése és egyes felszámolási eljárásokkal összefüggő esetleges jogsértő magatartásai sem zárják ki az alperes kártérítési felelősségét, ezek legfeljebb felmondást alapozhattak volna meg. Az elmaradt vagyoni előny mint kár bekövetkeztét és annak összegét a felek előadásai, az okirati bizonyítékok, valamint a kirendelt könyvszakértő szakvéleménye alapján állapította meg. Az alperes nem adta elő az ingatlanszakértő kirendeléséhez szükséges tényeket, így ennek következményét ő viseli.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – helyes indokai alapján – helybenhagyta. Indokolása szerint a jogerős részítélet tartalmára figyelemmel fennáll a felperesi követelés jogalapja. Az elsőfokú bíróság nem sértett eljárási szabályt az ingatlanforgalmi szakértő kirendelésének a mellőzésével. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyes az összegszerűséggel kapcsolatos döntés is.

Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy az eljárt bíróságok tévesen nem vizsgálták a kereset jogalapját, holott a jogerős részítéletnek erre nincs kihatása. Állította a jogalap hiányát, mert a felperes szerződésszegése miatt az ő magatartása nem felróható. A felperesnek az általa vitt ügyekben tanúsított jogellenes magatartása miatt a vagyonnövekedésnek nem volt reális esélye. Emellett a felülvizsgálati kérelem az összegszerűségre vonatkozó bizonyítási eljárást és az azzal kapcsolatos döntést is támadta.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A Kúria csak azokat a hivatkozásokat vizsgálhatta, amelyek tartalmazzák a megsértett jogszabályhely megjelölését és a jogszabálysértés körülírását, a hiányos hivatkozásokat figyelmen kívül kellett hagynia.

Kárkötelem akkor jön létre, ha bekövetkeznek a kártérítési felelősség együttes feltételei, amelyeket az egyes kártérítési igények elbírálása során kell vizsgálni. A jogerős részítélet erre tekintettel nem bírálta el a további három megyével kapcsolatos kártérítési igény jogalapját. Ugyanakkor véglegesen és mindenkire kötelezően értelmezte a felek közötti szerződés tartalmát, amelyet a folytatódó eljárásban született jogerős ítélet elleni felülvizsgálat sem érinthet.

A jogalapra vonatkozó döntés felülvizsgálatára azonban csak a felülvizsgálati kérelem keretei között van lehetőség. A jogerős ítélet szerint az alperes kártérítési felelőssége a szerződésszegésért való felelősséget szabályozó jogszabályi rendelkezés alapján áll fenn, ugyanakkor a felülvizsgálati kérelem ennek a megsértését nem állította, így maga az alperesi szerződésszegés nem volt felülvizsgálható. A felperes a fióktelepek létrehozásának elmulasztásával szerződésszegést követett el, de ebben a helyzetben a másik szerződő féltől általában elvárható magatartás nem a szerződésszegés, így az alperes erre hivatkozással nem mentesülhet. A felperes keresetében elmaradt vagyoni előny iránti igényt amiatt érvényesített, mert felszámolóbiztosi kijelölés hiányában nem vált jogosulttá megbízási díjra. A jogerős ítélet a kár bekövetkezését az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján bírálta, de a felülvizsgálati kérelem nem állította e jogszabályhely megsértését, így azt a Kúria sem vizsgálhatta.

A követelés összegszerűségével kapcsolatban a felülvizsgálati kérelem nem jelölt meg olyan eljárásjogi jogszabályi rendelkezést, amelynek megsértése ténylegesen kihatással lenne az összegszerűségre. A jogerős ítéletnek a felperest megillető díjhányaddal és az abból levonandó költséghányaddal kapcsolatos mérlegelése nem iratellenes, nem okszerűtlen és nem tartalmaz logikai ellentmondást, így nincs helye a bizonyítékok felülmérlegelésének. Az alperes a másodfokú eljárásban a korábban is ismert, de általa nem hivatkozott új tényre már nem alapíthatta a védekezését. A jogerős ítélet mindezek alapján nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.

A Kúria határozatával egy 2009-ben kötött szerződésből eredő, 2014-ben indult összetett jogvitában döntött véglegesen.

Tájékoztató Pfv.V.21.356/2019/8. számú egyedi ügyről Szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti per témájában.