adozona.hu
Csökkent a könyvkiadók száma és árbevételük
//test-adozona.hu/altalanos/Csokkent_a_konyvkiadok_szama_es_arbeveteluk_GJLBPO
Csökkent a könyvkiadók száma és árbevételük
Az elmúlt 5 évben a magyarországi könyvkiadói piac szereplőinek száma és az általuk elért nettó árbevétel is folyamatosan csökkent. A 2016-os évre vonatkozó pénzügyi beszámolók vizsgálata szerint a negatív trend tavaly sem tudott megfordulni – nyilatkozza Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
Könyvpiaci adatok
Időszak (év) |
Működő vállalkozások száma (darab) |
Alkalmazotti létszám (fő) |
Nettó árbevétel (millió Ft) |
Felszámolás alá került cégek aránya (%) |
2012 |
1746 |
3918 |
57,4 |
3,6 |
2013 |
1743 |
3193 |
54,5 |
1,8 |
2014 |
1684 |
3101 |
52,4 |
1,3 |
2015 |
1598 |
2813 |
48,0 |
1,1 |
2016 |
1510 |
2627 |
44,3 |
0,9 |
Amíg 2012-ben 57 milliárd forintos árbevétel mellett 1746 működő vállalkozás foglalkozott fő tevékenységként könyvkiadással, addig tavaly már csak 1510 piaci szereplő maradt és összárbevételük alig haladta meg a 44 milliárd forintot. A cégek alkalmazotti létszáma a 2012-es 3918 főről, 2016-ra mintegy 1291 fővel csökkent. A rendkívül negatív statisztikákat csak kissé kozmetikázza, az a tény, hogy a felszámolási eljárás alá került cégek aránya a vizsgált időszakban 3,6 százalákról 0,9 százalékra csökkent.
Amíg 2012-ben 10 darab kiadó vállalat ért el 1 milliárd fölötti árbevételt az 1746-ból, addig 2016-ban már csak 7 ilyen vállalkozás volt az 1510-ből. A középső árbevétel kategóriába tartozó, 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételt elérő cégek száma is csökkent a vizsgált időszakban 92-ről 83-ra.
Ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének statisztikái szerint 2013 és 2015 között a kiadott könyvcímek száma és a példányszám is, ha csak kis mértékben is, de növekedett.
A hazai könyvkiadók gazdasági helyzetét alapvetően határozza meg, hogy az ellátási láncban lévő többi szereplőhöz képest mekkora részt tudnak kihasítani az árból. Jelenleg ugyanis, egy könyv fogyasztói árának 50-60 százaléka a könyvterjesztőknél marad, a fennmaradó részen osztozik a szerző, a kiadó és a nyomda. Ráadásul az utóbbi években több nagy terjesztő cég kiadási tevékenységgel is kezdett foglalkozni, ezzel kiszorítva sok kisebb piaci szereplőt. Sok kiadó helyzete gazdaságilag tarthatatlanná vált, mivel a nagy kereskedelmi láncok vagy le sem szerződnek velük, vagy csak bizományba vesznek át tőlük könyveket. Ebből következően sok vállalkozásnak jelentős kintlévősége halmozódott fel, amely akadályozza működésüket. Az építőiparhoz hasonlóan itt is megjelentek a lánctartozások is, hiszen ha a kiadó nem jut a pénzéhez, ő sem tudja kifizetni a szerzőt és a nyomdát. Gyakori eset, hogy a kereskedők arra kényszerülnek, hogy jelentősen leértékelve adják el kiadványokat, ami gyengíti a kiadók piaci pozícióit, bár a kiadók is alkalmazzák ezt a módszert, hogy megszabaduljanak készleteiktől.
A szektor szereplőinek az e-könyvek további elterjedésével és az ezzel kapcsolatos szerzői jogi kérdések okozta kihívásokkal is meg kell küzdeniük a jövőben – zárta elemzését a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
Hozzászólások (0)