Csok új lakásra: méretek, összegek, feltételek és szankciók

Megosztás Tetszik

Nem kaphat akárki akármilyen lakásra csok-ot, bőven akadnak kizáró okok, ráadásul a támogatást követő évtizedre is elköteleződést várnak a támogatottaktól. Meghiúsulás esetén szigorú a büntetés.

2016. február 11-én lépett életbe az a két kormányrendelet, mely az új lakások építéséhez, valamint az új és a használt lakások vásárlásához, illetve az utóbbiak bővítéséhez kapcsolódó támogatások, kedvezmények feltételeit szabályozza. A 2016. január 1-jén vagy az után benyújtott és még el nem bírált kérelmekre már ezen rendeletek előírásait kell alkalmazni.

Cikksorozatunkban elsőként az új lakás építéséhez vagy vásárlásához igénybe vehető lakáscélú állami támogatások közül a vissza nem térítendő állami támogatás (csok) szabályait ismertetjük.

A rendelet számos fogalom-meghatározást tartalmaz, ezekből az új lakás fogalma szó szerinti idézést érdemel:

„Új lakás a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,

ab) közműves villamosenergia-szolgáltatással rendelkezik,

ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik,

ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és

ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy

b) tetőtér-beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)-ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.”

Fentiekből kiemelendő, miszerint a tetőtér-beépítés vagy emelet-ráépítés csak abban az esetben felel meg az új lakás fogalmának, ha annak eredményeképpen egy új lakás jön létre. (Az új lakás fogalmához lásd még az Igénybevétel általános feltételei c. fejezetet.)

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, kik és mire kaphatnak támogatást, továbbá milyen kötöttségekkel és meghiúsulás esetén milyen szankciókkal jár a csok?
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.