hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Csődegyezség előtti különalkuról döntött a Kúria

  • adozona.hu

Közvetlenül a csődeljárás előtt a bajba jutott társaság ügyvezetője rokonok és barátok részére tartozáselismerő nyilatkozatokat tett, akik a csődegyezség során rontottak a hitelező bank pozícióin. A bank követelése miatt perbe fogta az új hitelezőket. Az ügyre a Kúria tett pontot.

Az I. rendű alperes gazdálkodó szervezet csődeljárást kezdeményezett maga ellen. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtását megelőző két hétben az I. rendű alperes ügyvezetője, a baráti és rokoni körébe tartozó hitelezők részére, az I. rendű alperes nevében közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatokat tett, vagyont terhelő zálogjogot, illetve ingatlan-jelzálogjogot alapított az I. rendű alperes tulajdonában álló vagyontárgyakon.

A csődeljárásban a vagyonfelügyelő – törvényi rendelkezés folytán – nem vizsgálhatta az adóssal szemben bejelentett, közokiratba foglalt követelések létrejöttének körülményeit. A csődegyezség az I. rendű alperes elleni csődeljárásban létrejött oly módon, hogy a biztosított hitelezői osztályban a felperes bank zálogjoggal biztosított hitelezői igénye alapján számított szavazatoknál több szavazattal rendelkeztek az ügyvezető baráti körébe tartozó hitelezők, akik a csődegyezségben lemondtak követeléseik mintegy négyötödéről.

A felperes bank keresetében kérte annak megállapítását, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket – az I. rendű alperes adóst, és az együttműködő baráti és rokoni kör alperesekként megjelölt tagjait – egyetemlegesen arra, hogy fizessenek meg a felperesnek kártérítést akkora összegben, amely vagyoni veszteség érte a csődeljárást lezáró kényszeregyezséggel. Állította, hogy a II., IV–VI. r. alperes hitelezők a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 200. § (2) bekezdésében szabályozott jóerkölcsbe ütköző, ezért semmis szerződésekkel érték el, hogy a csődeljárásban a felperessel azonos biztosított és nem vitatott követeléssel rendelkező hitelezői körbe kerültek. Többségi szavazatukkal a perbeli semmis szerződések eredményeként érték el, hogy az I. rendű alperes adós a vele szemben támasztott felperesi követelés 81 százalékának megfizetése alól mentesült.

Az alperesek kérték a kereset elutasítását állítva, hogy az I. r. alperes csőddel fenyegető helyzetében saját követelésük kielégítését kívánták biztosítani, amely társadalmilag elfogadott jogcselekmény.

Az első- és másodfokú bíróság a keresetet elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte – az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően – és kötelezte az alpereseket egyetemlegesen a kártérítés megfizetésére. Kifejtette, hogy nem ütközik nyilvánvalóan jóerkölcsbe az a megállapodás, amely alapján a felpereshez hasonlóan kölcsönt folyósító hitelező biztosítékot keres és a felperessel azonos kielégítési osztályban, a felperessel azonos mértékben kielégítéshez jut a csődeljárás során. A perben abban a kérdésben kellett állást foglalni, az adott esetben a biztosítéknyújtások vonatkozásában megállapítható-e, hogy az alperesek akarategységben, kifejezetten a felperes már korábban biztosított hitelezői igénye érvényesítése akadályozására, a felperesnek vagyoni veszteséget okozó célzattal működnek együtt a biztosított hitelezői minőségüket, többségi szavazatukat megalapozó közokiratba foglalt szerződések létrehozásában, jognyilatkozatok megtételében.

A jogerős ítélet megállapításával ellentétben a Kúria rámutatott arra, az adós által a csődkérelem benyújtása előtt teljes mértékben kiszámítható, hogy a legkedvezőtlenebb esetben (ha valamennyi hitelező a teljes igényét érvényesíti vele szemben) az adósnak milyen összegű hitelezői igényt kell figyelembe vennie, és az adós azt is fel tudja mérni, hogy előreláthatólag melyik hitelező hogyan fog szavazni.

Hangsúlyozta, hogy a hitelezőknek van mérlegelési joguk a csődeljárásban: elfogadják-e az adós egyezségi javaslatát, mert az adós fennmaradása számukra nagyobb haszonnal jár, más érdekeik miatt hasznosabb számukra, mint a felszámolása; vagy el is utasíthatják az egyezségi javaslatot akkor, ha az számukra nem megfelelő. Önmagában az, hogy az alperesek hitelezőként elfogadták az adós egyezségi javaslatát, nem jogszabálysértő.

Az adott ügy körülményei alapján – a csődkérelem benyújtása előtt mintegy két héten belül, soron kívüli eljárások igénybe vételével szerezték meg az érintett alperesek a biztosított hitelezői pozíciókat, és saját hitelezői érdekeikkel ellentétesen, követeléseik mintegy négyötödéről lemondva fogadták el az I. r. alperes csődegyezségi javaslatát – a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az adós és a biztosított hitelezői jogállást megszerző alperesek egymással akarategységben, kifejezetten a felperes biztosított hitelezői igénye érvényesíthetőségének akadályozására, a felperesnek vagyoni veszteséget okozó célzattal működtek együtt a biztosított hitelezői minőségüket megalapozó közokiratba foglalt szerződések létrehozásában, a jognyilatkozatok megtételében. Ez a kimutatható célzat megvalósítja azt a többlet tényállási elemet, amely alapján a támadott szerződések nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközése megállapítható.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink