Ezeket is tudni kell a csocsó, a biliárd, a darts üzemeltetéséről

Megosztás Tetszik

Olvasónk pénzbedobós játékok üzemeltetéséről, bizonylatolásáról kérdezett. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

Olvasónk kérdései részletesen így szóltak: Pénzbedobós játékok, darts, csocsó, biliárdasztal üzemeltetésével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a gépek ürítésénél kell-e jegyzőkönyvet felvenni? Kell-e nyugtát vagy valamilyen bizonylatot kiállítani a könyveléshez? Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni? Van-e bejelentési kötelezettségünk az üzemeltetéssel kapcsolatban? A bevételeket be kell-e ütni a pénztárgépbe?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdés a kezelő személyzet nélküli automata bizonylatolására vonatkozik.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 167. §-a szerint mentesül a nyugta kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha 

c) kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását, így a kezelő személyzet nélküli gépeknél nincs nyugtaadási kötelezettség, azonban az áfatörvény 159. §-a és 165. §-a értelmében az adóalany köteles számlát kibocsátani, ha ezt a szolgáltatás igénybe vevője kifejezetten kéri.

A számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 165. §-ának (1) bekezdése szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni).

Az automatáknál olyan beépített számláló berendezésnek kell működnie, amely az utólagos módosítás lehetőségét kizárva, hitelesen rögzíti az automatába bedobott (az automata által elfogadott) készpénzmennyiséget.

A számláló berendezés adatait időszakosan – illetve, ha jogszabály erről rendelkezik, akkor a jogszabály előírásai szerint – le kell olvasni, és az adatok felhasználásával kell számviteli bizonylatot készíteni mind az értékesítés nettó árbevétele, mind az általános forgalmi adó meghatározásához, számviteli elszámolásához. Egy-egy leolvasási időszak hosszát, a leolvasás gyakoriságát a tevékenység végzésének szokásos jellege alapján kell és lehet meghatározni, amit a számviteli politikában rögzíteni kell.

A pénz bevételezése a számviteli törvény 72. § (2) bekezdésének a) pontja szerint, az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a készpénzben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt. Az automatába bedobott készpénz tartalmazza egyrészt az értékesítés nettó árbevételét, másrészt a fizetendő általános forgalmi adó összegét. Tehát az automata adatai alapján készített számviteli bizonylaton az automata által elfogadott ellenértéket meg kell bontani (az áfatörvényben rögzített kulcsok segítségével) értékesítés nettó árbevételére és fizetendő általános forgalmi adóra. A meghatározott összegek számviteli elszámolása már az általános szabályok szerint történik.

A számviteli törvény 166. § (1) bekezdése meghatározása a számviteli bizonylat fogalmát. E szerint, minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az e törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel.

A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a következőkről,  a pénzforgalom (készpénzben, illetve
bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állományának maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

A 2015. január 1-jétől hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az élelmiszerértékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés üzemeltetője elektronikus úton köteles bejelenteni az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (AUTOMATA) az értékesítés megkezdését és az automata berendezés üzemeltetésében bekövetkezett változásokat.  Ezekbe az automatákba kerül beépítésre az automata felügyeleti rendszer az AFE.