Csalódott az életbiztosításban? Így szabadulhat meg tőle

Megosztás Tetszik

A befektetési egységekhez kötött (úgynevezett unit-linked) életbiztosításokat vette nagyító alá a Bankmonitor.hu. Az elemzők egyre gyakrabban találkoznak olyan magánszemélyekkel, akik a magas költségek és a rugalmatlanság miatt megbánták, hogy ilyen formában takarították meg a pénzüket. Megvizsgálták, mit tehetnek a kiábrándult ügyfelek.

A jellemzően legalább 10 éves szerződések során évente 250-500 ezer forint a befizetés. Ha 5 évvel a kötés után azt látjuk, hogy a befizetéseinkhez viszonyítva 50 százalékkal kevesebbet kapnánk vissza, akkor bizony megindul a töprengés: befizessek még 1-2 milliót a hátralévő időszakban, vagy most azonnal szüntessem meg a szerződést?

A csalódás általában két forrásból táplálkozhat. Egyrészt a már említett magas költségek és rugalmatlan (erősen büntetett) visszavásárlás, amikor a szerződés vége előtt pénzünkhöz szeretnénk jutni. Másrészt a kockázat: a legtöbb esetben a befektetésekkel kapcsolatban zéró tapasztalattal rendelkező emberek hirtelen egy erősen kockázatos (és meg nem értett) világba csöppentek.

Mit lehet kezdeni ezzel a termékkel, ha ki szeretnénk szállni? Alapvetően három ésszerű lehetőség van:

–      fizetjük tovább,
–      visszavásároltatjuk (kivesszük a pénzünket),
–      díjmentesítjük (megtartjuk a szerződést, de nem fizetjük a díjakat).

Fizetjük tovább

A szerződéssel rendelkezők egy kis részének jobban megéri a jelenlegi biztosítását tovább fizetni a lejáratig. Alapvetően azt kell számszerűsítenünk, hogy mennyi pénzhez juthatunk a szerződés fenntartása esetén azzal szemben, ha megszüntetjük. A számítás során figyelembe kell venni a visszavásárlási értéket (erre egy külön visszavásárlási tábla vonatkozik) és a feltételezett hozamokat is. Ha észrevesszük, hogy számunkra nem elviselhető a befektetések kockázata, akkor a biztosítás mögött lévő portfóliót át kell alakítani államkötvény fókuszú portfólióvá.

Visszavásároltatjuk

Akik azonnal szabadulni szeretnének a biztosítástól, azoknak a visszavásárlás jelenthet megoldást. Azonban ebben az esetben nemcsak a befektetés aktuális értékét, hanem az úgynevezett visszavásárlási táblázatot is figyelembe kell vennünk. Amikor ugyanis a visszavásárlás mellett döntünk, akkor a befektetések aktuális értékét megszorozzák a visszavásárlási táblázat százalékával. Ha az első két évben gondoljuk meg magunkat, semmit nem kapunk vissza a befizetett összegből. Ha már eltelt a második éves biztosítási évforduló, a unitok (befektetési egységek) értékének 10 százalékát fizetik ki visszavásárlás esetén. Tehát még mindig elbukjuk a pénzünk 90 százalékát (ha a unitok rosszul állnak, még egy picit többet is). Tehát, ha a visszavásárlás mellett döntünk, akkor igencsak nagy hangsúlyt kell fektetnünk az időzítésre.

Díjmentesítés

Kevesen vannak tisztában ezzel a biztosítási kifejezéssel, pedig sokak számára nyújthat jó megoldást ez a lehetőség. Ezzel élve nem kell tovább fizetnünk a biztosításunkat, de az nem is szűnik meg. Ez úgy lehetséges, hogy a szerződés alapján kezdeményezzük a biztosítónál a díjfizetés megszüntetését. Ekkor a szerződés tovább fut, nem jutunk pénzünkhöz, de a folyamatos megtakarításainkat már egy rugalmasabb (könnyebben hozzáférhető) és alacsonyabb költségű termékben fialtatjuk. A díjmentesítés szabályozása biztosítónként eltérő. A megoldás előnye az lehet, hogy az idő előre haladtával a visszavásárlási kondíciók javulnak (nagyobb részt kapunk vissza befizetéseinkből). Természetesen ebben az esetben is számolnunk kell, hogy a szerződési feltételek alapján megéri-e a díjmentesítést választani, és ezt követően a futamidő végéig megtartjuk-e a szerződést.

A díjmentesítés velejárója, hogy a kiegészítő biztosítási elemek (kockázati fedezet) megszűnik, ezt azonban nagyon olcsón pótolni tudjuk, így pusztán ez nem lehet érv a maradás mellett. A díjmentesítés esetén is magától értetődő, hogy foglalkoznunk kell azzal, vajon megfelelő-e számunkra a befektetések összetétele. Ha nem, akkor portfóliót kell váltanunk.

A Bankmonitor.hu elemzői arra a tévhitre is felhívják a figyelmet, hogy ha bankban kötjük meg a befektetési életbiztosítást, akkor az jó termék lesz. Eddig egyetlen olyan esettel sem találkoztak az elemzők, amikor nem tudták volna számszerűen bebizonyítani, hogy jobban jár a megtakarító, ha a bank által ajánlott biztosítással szemben közvetlenül befektetési alapokba helyezi el a pénzét, és külön köt kockázati biztosítást.