hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Csalás és korrupció a 4-es metró beruházásánál: politikusok mondják a magukét

  • MTI/Adózóna

A kormány pénteken nyilvánosságra hozta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásával kapcsolatos több mint száz oldalas jelentését. A kormánypártok szerint a több száz milliárd forintos csalási botrány a baloldali kormányok és városvezetők felelőssége. Az MSZP elfogulatlan és pártatlan vizsgálatot követel, a Jobbik vádlottakat hiányol az ügyben, az LMP Európa legnagyobb korrupciós botrányáról beszél.

A kormany.hu oldalon nyilvánossá tett 104 oldalas, angol nyelvű jelentésről Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta: a 4-es metró beruházásának összértéke 452 milliárd forint volt, ebből a gyanú szerint 272 milliárd forint érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 166 milliárdot pedig elloptak. A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása, és ez utóbbi összeget követelheti vissza az Európai Bizottság.

Csepreghy Nándor szerint az OLAF jelentése egyértelműen bizonyítja a baloldali kormányok és a 2010 előtti budapesti városvezetők felelősségét a 4-es metróberuházás korrupciós botrányában. A négy éven át tartó nyomozás eredménye szerint a kifogásolt szerződések - egy kivételével – 2010 előtt, vagyis a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány, illetve a Demszky Gábor-féle városvezetőség regnálása alatt született – ismertette.

Az államtitkár arra is kitért: felkérték a Főpolgármesteri Hivatalt, hogy február végéig fogalmazza meg a jelentéssel kapcsolatban a saját álláspontját, és megkeresik annak a lehetőségét, hogy a költségvetés visszakövetelhesse az érintett politikusoktól és cégektől a büntetés összegét – tette hozzá.

Tarlós István sajtótájékoztatóján arról beszélt, a főváros honlapján, a budapest.hu oldalon közzéteszik az OLAF-jelentésben észrevételezett szerződések, megbízások dátumát. A főpolgármester felsorolta az említett dokumentumok dátumát, az észrevételek, egy kivételével, a 2010 előtti időszakra vonatkoznak.

A jelentés fedőlapján érintett személyként a fővárosi önkormányzatot, az Alstomot és Medgyessy Pétert nevezik meg.

Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök az Indexnek pénteken elismerte, hogy megkereste őt a 4-es metró és az Alstom-szerződések ügyében az OLAF. Nonszensznek nevezte ugyanakkor, hogy bármi szerepe lett volna az Alstom-szerződések megkötésénél, mert – mint kifejtette – nem volt már miniszterelnök 2005-ben, amikor az első 4-es metróval kapcsolatos hirdetmények megjelentek, sem 2006-ban, amikor az első pályázatokat kiírták. „Politikai értelemben sem lehetett ráhatásom, hogy az Alstommal szerződjön a főváros, hiszen köztudottan rossz volt a viszonyom az akkori vezetőkkel, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a szabad demokratákkal, akik Budapestet vezették” – jegyezte meg.

Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő azt mondta, bíznak abban, hogy a nyomozó hatóságok kiderítik, kinek a zsebében landolt ez az óriási összeg. Kiemelte: minden idők legkorruptabb beruházása a 4-es metró, és a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb korrupciós botrányáról van szó.

Horváth Csaba MSZP-s fővárosi képviselő úgy reagált: csak jogi eljárás tehet pontot az ügy végére, így ha a dokumentum felveti valakinek a jogi felelősségét, akkor azt az embert vonják felelősségre. Az MSZP közleményében üdvözölte a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés nyilvánosságát, ugyanakkor reményének adott hangot, hogy a dokumentum eredeti. Kiemelték továbbá, hogy elfogulatlan és pártatlan vizsgálatot várnak el, amely tisztázza, milyen mértékben felelősek az ügy érintettjei.

A Jobbik is üdvözölte az OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalát. Tokody Marcell Gergely, az ellenzéki párt fővárosi képviselője az MTI-nek reagálva ezzel együtt hangsúlyozta: neveket akarnak hallani. A jobbikus politikus felháborítónak nevezte, hogy nemhogy elítéltek, de még csak vádlottak sincsenek az ügyben.

Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője „Európa legnagyobb korrupciós botrányának” nevezte az ügyet, s mihamarabb elinduló, valós eredményt hozó, a lehető legnagyobb nyilvánosságot kapó eljárásokat sürgetett.

A Demokratikus Koalíció azt írta: az eddig feldolgozott adatokból az látszik, hogy a 2010 előtti és a 2010 utáni városvezetés is érintett lehet az ügyben, valamint felmerült Medgyessy Péter volt miniszterelnök felelőssége is. Gréczy Zsolt szóvivő ugyanakkor a mostani kormány felelősségre vonását is kilátásba helyezte.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János – mint a kormánynak az európai uniós ügyek koordinációjáért és az európai uniós források felhasználásáért felelős tagja – január 19-én tett feljelentést, miután az OLAF megállapította: a 4-es metró beruházása ügyében többszörösen felmerül az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértésének és más bűncselekményeknek a gyanúja. Az OLAF szerint felmerül a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendje megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja.
A feljelentést a Legfőbb Ügyészség a Központi Nyomozó Főügyészségre (KNYF) továbbította, amely január 23-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el. A KNYF az iratok áttanulmányozása után az Alstom cég szerződéseire vonatkozó nyomozást elkülönítette, és a feljelentéssel érintett többi ügyben elrendelt nyomozást áttette a Fővárosi Főügyészségre, amely a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a 4-es metró beruházásával kapcsolatos szerződések nyomozásával. A nyomozás határideje március 23., ami meghosszabbítható. január 19-én tett feljelentést, miután az OLAF megállapította: a 4-es metró beruházása ügyében többszörösen felmerül az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértésének és más bűncselekményeknek a gyanúja. Az OLAF szerint felmerül a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendje megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink