Családi juttatások külföldi munkavállalóknak – elítélik az ausztriai szabályt az Európai Parlamentben

Megosztás Tetszik

Az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalóknak járó családi juttatásokat érintő osztrák jogszabály nem egyeztető össze az uniós joggal, ugyanis szembemegy az egyenlő bánásmódról és a szabad mozgásról szóló uniós irányelvvel – jelentette ki Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, valamint munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos Strasbourgban csütörtökön.

Az Európai Parlament plenáris ülésén az érintett jogszabályról folytatott vitában a biztos hangsúlyozta: az uniós szabályozás világosan kimondja, hogy a pénzbeli juttatásokat nem lehet csökkenteni vagy módosítani csak azért, mert egy családtag másik uniós tagállamban lakik.

Aláhúzta, a külföldi munkavállalók esetében is a helyiekhez hasonlóan ugyanazon a helyen ugyanazért a munkáért ugyanolyan bérnek kell járnia.

„Nem lehetnek másodrangú munkavállalók és másodrangú gyermekek az Európai Unióban. A külföldi munkavállalókat ugyanolyan családi támogatások illetik meg függetlenül attól, hogy gyermekei más tagországban élnek” – fogalmazott.

Arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint a más tagállamban élő gyermekek után járó ellátásnak meg kell egyeznie a szabad mozgáshoz fűződő jogukat gyakorló uniós munkavállalók és a helyi munkavállalók esetében.

A bizottság álláspontja szerint a tervezett intézkedés bevezetése azt jelenti, hogy eltérő családtámogatás illetné meg a különböző európai uniós tagállamokból érkező, de ugyanazon munkahelyen dolgozó munkavállalókat (indexálás), márpedig az uniós alapszerződés tiltja a munkavállalók állampolgárságon alapuló bármiféle, közvetlen vagy közvetett megkülönböztetését.

A bécsi jogszabály diszkriminatív, kettős mércét alkalmaz, és hatással van az Európai Unióba vetett bizalom szempontjából is, ugyanis olyan érzést kelt, hogy vannak első- és vannak másodrendű állampolgárok – húzta alá az uniós biztos.

Az Európai Bizottság október 24-én, közvetlenül a szabályozás elfogadását követően jelentette be, hogy megvizsgálja annak összeegyeztethetőségét az uniós joggal. Egyik első állásfoglalásában Brüsszel hangsúlyozta, hogy az indexálás tiltott az európai jog szerint, januárban pedig – a jogszabály életbelépését követően – kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen.

Az osztrák tervek ellen több EU-tagállam, köztük Magyarország is tiltakozott.
Kósa Ádám fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljutatott közleményében kijelentette, a magyar gyermekek sehol nem lehetnek másodrendűek.

Rámutatott, aki Ausztriában dolgozik, az ugyanolyan befizetésekkel járul hozzá az osztrák szociális biztonsági és adórendszerhez, mint a helyi munkavállalók. Ha mégis kevesebb ellátásban részesül csak azért, mert gyermeke egy másik tagállamban él, az egyértelmű diszkrimináció.

„Semmi jelentősége sincs annak, hogy a szóban forgó másik tagállamban, például Magyarországon, a megélhetési költségek alacsonyabbak, mint Ausztriában, mivel az ellátásokat egyösszegű támogatás formájában fizetik, és azok nem kapcsolódnak a gyermek eltartásának tényleges költségeihez” – fogalmazott.

Kósa Ádám véleménye szerint az Európai Bizottság nem késlekedhet a kötelezettségszegési eljárás újabb szakaszának megindításával, mert az osztrák intézkedések jelenleg is nagyon sok más tagállamból érkezett család életét nehezítik meg pénzügyileg.