Csak jót a 2015-ös zárszámadásról

Megosztás Tetszik

Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás, kedvezően alakuló makrogazdasági mutatók, növekvő adóbevételek és az uniós támogatások maximális kifizetése – így jellemezte Banai Péter Benő a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a 2015-ös államháztartási folyamatokat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat pénteki vitájában az Országgyűlésben.

Az NGM államtitkára a makrogazdasági adatokról szólva elmondta: 2015-ben az előzetesen jelzett 2,9 százalékkal szemben a bruttó hazai össztermék növekedési üteme 3,1 százalék volt.

Szerinte a kormány által 2015-re tervezett 2,5 százalékos gazdasági növekedés túlszárnyalásában jelentős szerepet játszott a háztartások fogyasztásának vártnál is erőteljesebb emelkedése, amely főként, de nem kizárólagosan a foglalkoztatottak számához és a reálbér dinamikus növekedéséhez köthető. Hozzátette: a devizahitelesek megmentését célzó korábbi intézkedések is hozzájárultak a kedvező folyamatokhoz.

Elmondta: a foglalkoztatottak száma 2015-ben 2,7 százalékkal növekedett, míg a munkanélküliségi ráta 6,8 százalékra mérséklődött, összességében pedig 2010 óta több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a foglalkoztatási ráta napjainkban már 70 százalék felett van, miközben történelmi mélypontot, 4,9 százalékot ért el a munkanélküliség. Az államtitkár közlése szerint a gyermekvállalást ösztönző és a gyermeknevelést támogató családi adókedvezménynek köszönhetően több pénz marad a családok zsebében, tavaly az ennek figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek 4,2 százalékkal növekedtek a nemzetgazdaságban.

Emellett – folytatta – a fogyasztás élénkülését az alacsony infláció szintén érdemben támogatta, hiszen ezáltal a munkabérek és a nyugdíjak is megőrizték vásárlóerejüket, átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak 2015-ben.
Banai Péter Benő az államháztartás 2015-re vonatkozó főbb adatait sorolva közölte: a pénzforgalmi hiány – döntően az uniós források megelőlegezése miatt – 1 223,6 milliárd forintban teljesült, amely a GDP 3,6 százalékát jelentette. Ezen belül a központi alrendszer hiánya 1 237,2 milliárd forintot tett ki, a helyi önkormányzati alrendszer 2015-ös pénzforgalmi többlete 13,6 milliárd forint volt.

Hozzátette: a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya jóval kisebb lett a kitűzött célnál, a GDP 2,4 százaléka helyett 1,6 százalékban teljesült, ugyanezen módszertan szerint számított adósság rátája pedig 74,7 százalékra mérséklődött az előző évi 75,7 százalékról.

Ismertetése szerint tavaly megközelítőleg 2 802 milliárd forint uniós költségvetési támogatás kifizetése történt meg gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, közlekedési, egészségügyi és oktatás területen, amelyből mintegy 1 166 milliárd forint származott a különböző uniós alapokból, emellett a költségvetésen kívüli agrártámogatások összege 402 milliárd forint volt, így összességében 2015-ben 3 205 milliárd forint uniós támogatás nyújtása valósult meg, amely a 2015-ös GDP több mint 9 százaléka.

Tájékoztatása szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap 2015-ös költségvetésének zárszámadási egyenlege 4,6 milliárd forint többletet tartalmazott, amit alapvetően a gazdasági növekedést előidéző folyamatok kedvező alakulása, a foglalkoztatás bővítéséből származó többletbevétel eredményezett. Banai Péter Benő kijelentette: a gazdaság tartós növekedésének következtében a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei emelkedtek, a nyugdíjkassza helyzete tehát stabil és kiszámítható. Elmondta: az Egészségbiztosítási Alap bevételei 15,2 milliárd forinttal, a kiadásai 45,3 milliárd forinttal haladták meg a terv szerinti számokat.