Civilszervezetek, figyelem! Be kell vallani a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást

Megosztás Tetszik

Elfogadta a parlament kedden a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt.

A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 – jobbikos – tartózkodó szavazatot kapott.

A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot. Nem kell viszont beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak.

A Velencei Bizottság észrevétele alapján rögzítették a törvényben azt is: nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot.

A nyilvántartó bíróság minden hónap 15-éig küldi meg azoknak az egyesületeknek és alapítványoknak a nevét, székhelyét és adószámát a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, amelyek esetében a megelőző hónapban a külföldről támogatott szervezetté minősítést rögzítette. A miniszter a megküldött adatokat ingyenesen elérhető módon közzéteszi az e célra kialakított elektronikus felületen.

Az érintett szervezeteknek pedig a bejelentés után haladéktalanul fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

A most elfogadott törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy 30 napon belül tegyenek eleget az előírásoknak. Nem teljesítés esetén ezt egy újabb – 15 napos határidejű – felhívás követi. Ha ez is eredménytelen, az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál.

Szintén a Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül. A jogszabály ehelyett azt mondja ki, hogy az ügyész az ismételt felhívást követően a civiltörvény szabályainak megfelelően, az arányosság figyelembevételével jár el.

A külföldről támogatott szervezetek köréből is könnyebben lehet kikerülni, mint azt javasolták az előterjesztők. Így – ugyancsak a Velencei Bizottság észrevétele alapján – már akkor kikerülhetnek, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet, szemben az eredetileg indítványozott egymást követő három adóévvel. A nyilvántartásért felelős miniszternek ekkor haladéktalanul törölni kell az érintett szervezetet a nyilvántartást bemutató honlapról.

Kikerült továbbá a törvényből az egyszerűsített törlés eljárása.

A jogszabály hatálya nem terjed ki a civil szervezetnek nem minősülő egyesületekre és alapítványokra, a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.

A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és a közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egészének egyértelmű legyen, e szervezetek milyen érdekeket képviselnek. Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek – tették hozzá.

Megbélyegzés

Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese leszögezte: a szocialista frakció nem támogat semmilyen javaslatot, amely a civil szervezetek szabadságjogait, mozgásterét korlátozza.

A Demokratikus Koalíció (DK) közleményben tudatta, szerinte a magyaroknak Európa kell és nem Oroszország, euró kell és nem rubel, a börtönöket pedig nem civilekkel és ellenzékiekkel kell megtölteni – ahogy Oroszországban – hanem a korrupt politikusokkal és bűnözőkkel. Európában mindenütt közhelynek számít, hogy az aktív civil szféra ugyanolyan fontos pillére egy demokráciának, mint a szabad és független média – írták.

Az LMP utólagos alkotmánybírósági normakontrollt akar kérni a kedden elfogadott civiltörvényről, és ehhez várja a többi ellenzéki képviselő támogató aláírását. Szél Bernadett, a párt társelnöke a szavazást követően sajtótájékoztatón azt mondta, semmi nem indokolta, hogy a parlament elfogadja a törvényt.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt – a Korszakváltók Pártja politikusa erkölcstelennek, megbélyegzőnek és feleslegesnek nevezte a törvényt.

A Párbeszéd véleménye szerint előbb egy alapos társadalmi egyeztetést kellett volna lefolytatni a civiltörvényről, és a parlamentnek csak ezt követően lett volna szabad szavaznia a jogszabályról.

A Magyar Liberális Párt közleménye szerint a kormány célja nem az átláthatóság megteremtése, hanem a civil szervezetek megbélyegzése és ellehetetlenítése. A kormánypárti többség orosz mintára olyan törvényt fogadott el kedden a parlamentben, amely szembemegy a magyar és az európai jogrendszerrel is – fűzték hozzá.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a parlamenti szavazásra reagálva azt írta, véleményük szerint nem lett volna szabad elfogadni a törvényt, mert az jogsértő. A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak a leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak – közölték.

A Magyar Helsinki Bizottság is úgy döntött, nem regisztrál külföldről támogatott szervezetként, hanem minden lehetséges jogi fórumon fellép az alaptörvényt és az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sértő törvénnyel ellen.

Az Amnesty International szerint a törvény azokat a szervezeteket veszi célba, amelyek a jogállamiság, a szegény emberek, beteg gyerekek, menekültek, migránsok és más sérülékeny csoportok jogait védik, és olyan hiánypótló szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket valójában az államnak kellene.

A Civilizáció kampányban együttműködő 184 civil szervezet közös közleménye szerint a törvény felesleges, megbélyegző és káros.

Külföldi reakciók

Aggodalmát fejezte ki a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény elfogadása miatt az Európai Parlament liberális frakciója, az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), az amerikai központú Freedom House (FH) emberi jogi szervezet pedig olyan jogszabálynak minősítette, mint amelynek „nincs helye egy demokratikus társadalomban”.

Az ALDE szerint a törvény „alig leplezett kísérlet a kormányt bíráló szervezetek elhallgattatására”. A szervezet közölte: lépéseket vár az Európai Uniótól a civil társadalom jogainak védelmében. Javasolja, hogy az Európai Parlament szervezzen általános vitát júliusban a kérdésről, és fel fogja vetni, hogy hozzanak létre egy alapot a civil társadalom támogatására az Európai Unión belül, hasonlóan ahhoz az alapítványhoz, amely az unión kívüli országok esetében szolgálja e célokat.

Guy Verhofstadt, a pártcsoport elnöke „szégyenletesnek” minősítette, hogy „néhány uniós kormány el akarja hallgattatni a nem kormányzati szervezeteket” és kijelentette: „ez ellentétben áll az Európai Unió értékeivel”.

A Freedom House washingtoni keltezésű nyilatkozatában Marc Behrendt, az eurázsiai programok igazgatója azt hangoztatta, hogy „ilyen törvénynek nincs helye a demokráciában (...), a célja a kormányt bíráló civil társadalmi szervezetek megbélyegzése, és minden különvélemény elfojtása”. Behrendt szerint az Európai Uniónak fel kell ismernie a helyzet súlyosságát, mert a magyar kormány fokozottan célba veszi a független intézményeket az oktatásban, a médiában és a civil társadalomban.

Az igazgató sürgette, hogy az Európai Unió kezdeményezze Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását az európai értékek nyílt veszélyeztetése miatt. Behrendt sürgős intézkedést követelt, mivel szerinte más európai országokban is kilátásban van hasonló „külföldiügynök-törvények” elfogadása.

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.