Buktatókkal terhesek a házilag készített ingatlanbérleti szerződések – figyelmeztet a közjegyzői kamara

Megosztás Tetszik

Sok buktatója van annak, hogy az ingatlanbérleti szerződések 80 százaléka házilag készül – figyelmeztet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közleményben, melyet csütörtökön küldött el az MTI-nek.

A jogszerűtlen kikötéseket és egymásnak ellentmondó szabályokat tartalmazó házilagos szerződésekkel az a fő probléma, hogy jogvita esetén nem nyújtanak valódi védelmet egyik félnek sem. Noha az utóbbi években egyre több lakásbérleti ügyben fordulnak közjegyzőhöz a bérbeadók, hogy biztosítsák magukat a problémás – nemfizető, károkozó, ki nem költöző – bérlővel szemben, a közjegyző előtt tett nyilatkozat valódi védelmet a szakszerűen megírt bérleti szerződéssel együtt nyújt. Tízből kilenc közjegyző előtti lakásbérleti ügyben a bérbeadó a beköltözés feltételéül szabja, hogy a bérlő közjegyző előtt tett nyilatkozatban, végrehajtás terhe mellett vállalja, amennyiben a szerződés megszűnik, a lakást személyes ingóságaitól kiüríti és azt elhagyja.

Tóth Ádám kamarai elnök megfogalmazása szerint egyre tudatosabbak a bérbeadók, már nemcsak azok fordulnak közjegyzőhöz, akik egyszer megégették magukat. A lakástulajdonosok legnagyobb kockázatnak a kiköltözni nem akaró bérlőt tartják, de sokan kérnek végrehajtható nyilatkozatot a bérleti díj és rezsiköltségek megfizetésére is. Sokan nem tudják, hogy a kiköltözési nyilatkozat a bérletidíj-tartozás esetére nem biztosít közvetlen végrehajthatóságot, csak a szerződésszegő bérlő kiköltöztetését segíti.

A házilag, internetről letöltött szerződésminták alapján készült szerződések többnyire nem az adott jogviszonyra szabottak. Nincs például szabályozva, hogy mikor kell kiüríteni, és milyen állapotban kell visszaadni az ingatlant, mi számít rendes felmondási oknak, vagy milyen módon kell megfizetni a bérleti díjat.

„A felek sokszor nincsenek tisztában azzal, mit írnak alá, és ez milyen következményekkel járhat rájuk nézve” – fogalmazott Tóth Ádám a közleményben.

A közjegyzők tapasztalata szerint azokban a lakásbérleti ügyekben, amelyeknél készül közjegyzői okirat, elenyésző százalékban van szükség a legsúlyosabb szankcióra, a végrehajtásra. A legbiztonságosabb megoldás a bérbeadó és a bérlő szempontjából is az, ha a teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják – áll a MOKK közleményében.