hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Brexit: megszűnhetnek az uniós országokból érkezők kiváltságai?

  • MTI

Az uniós tagság megszűnése (Brexit) után már nem lenne különösebb ok arra, hogy a brit kormány eltérő letelepedési és foglalkoztatási szabályokat alkalmazzon az Európai Unióból és az unión kívülről érkező munkavállalók esetében – áll a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független testületként tevékenykedő bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee – MAC) ma ismertetett jelentésében.

A szervezetet a belügyi tárca bízta meg tavaly egy átfogó felmérés elkészítésével arról, hogy az EU-munkavállalók bevándorlása miképp hat a brit gazdaságra.

Az MAC most elkészült 140 oldalas tanulmánya szerint ugyanakkor a Brexit után már nem lenne indokolt az unióból és a máshonnan érkezők foglalkoztatásának eltérő szabályozása, mivel a migráció gazdasági hatása nem alapvetően a külföldi munkavállalók nemzetiségétől, hanem szakképzettségüktől, koruktól, foglalkoztatottsági rátájuktól és az általuk igénybe vett közszolgáltatásoktól függ.

A jelentés szerint, ha a bevándorlás távlati szabályozása nem képezi az Európai Unió és Nagy-Britannia Brexit-tárgyalásainak részét, és London önmaga dönthet saját jövőbeni bevándorlási szabályairól, akkor a MAC olyan rendszer meghonosítását javasolja, amelyben az Európai Unióban maradó országok Nagy-Britanniában letelepedni és dolgozni kívánó állampolgárai nem részesülnének kedvezményes elbírálásban.

A konzervatív párti brit kormánynak egyelőre a brit EU-tagság jövő márciusra várható megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-éig van kidolgozott tervezete az EU-állampolgárok nagy-britanniai letelepedésének és foglakoztatásának szabályozására, és ez a tervezet jelentős kedvezményeket ígér a határnapig érkező uniós munkavállalóknak a máshonnan Nagy-Britanniába áttelepülőkre vonatkozó szabályozáshoz képest.

A brit belügyminisztérium jelenleg érvényes útmutatója szerint az EU-tagországok állampolgárai kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státusért folyamodhatnak, attól függően, hogy az átmeneti időszak végéig eltöltöttek-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában.

Az útmutató szerint azok is kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, akik az átmeneti időszak végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy-Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak. Akik ezt a jogi státust megkapják, a Brexit után is ugyanolyan jogosultságokkal maradhatnak Nagy-Britanniában, mint azok az EU-állampolgárok, akik a brit kilépés előtt érkeznek.

A Migration Advisory Committee ma ismertetett tanulmánya ugyanakkor azt javasolja, hogy a brit kormány – ha nem egyezik meg az Európai Unióval arról, hogy az uniós állampolgárok az átmeneti időszak után is kedvezményes elbírálásban részesülnek – inkább a magasan szakképzett külföldi munkaerő alkalmazásának megkönnyítésére helyezze a hangsúlyt olyan rendszer meghonosításával, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a máshonnan érkező munkavállalók között. A magasabb szakképzettségű munkavállalóknak – érkezzenek bárhonnan – rendszerint a jövedelmük is magasabb, így több hozzájárulást tudnak nyújtani a brit közfinanszírozáshoz – áll a MAC jelentésében.

Az utóbbi időben mindazonáltal több szakmai szervezet is arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy az uniós országokból érkező munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára.

A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi uniós munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.

A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet felügyeleti hatóságának (Nursing and Midwifery Council, NMC) legutóbbi adatai szerint tavaly alig 1107 új EU-munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába.

Az NMC szerint ez 89 százalékos zuhanás volt éves összevetésben, egy évvel korábban ugyanis több mint tízezer szakképzett ápoló vállalt újonnan munkát az EU-térségből a brit állami egészségügyben.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink