Brexit: haladék a kiválásra?

Megosztás Tetszik

A Brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás előző napi brit alsóházi elutasítását követően az európai uniós politikusok a rendezetlen kiválás esélyeire figyelmeztetnek, és elképzelhetőnek tartják a brit európai uniós kiválás márciusra tervezett határidejének meghosszabbítását, ha ezt London kéri.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője brüsszeli sajtótájékoztatón kijelentette, hogy elképzelhető a határidő kitolása, ha az Egyesült Királyság ezt jó okkal kéri. Ez esetben a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői döntenek majd az ügyben egyhangú szavazással. A szóvivő azt is jelezte, hogy van lehetőség a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról jóváhagyott politikai nyilatkozat átdolgozására, amennyiben London változtat az álláspontján, például úgy döntenek, hogy inkább benntartanák a szigetországot a vámunióban. Leszögezte azonban ismételten, hogy a kiválási szerződést már semmiképp nem tárgyalják újra.

Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló arra figyelmeztetett, hogy soha nem volt még ekkora a veszélye az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának, és Londonnak mielőbb tisztáznia kell a szándékait. Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris vitáján Barnier rámutatott, hogy mindössze tíz hét van hátra a kilépés tervezett dátumáig, március 29-ig, ezért fel kell gyorsítani a felkészülést a „kemény Brexitre”. Hangsúlyozta, hogy a szerződést közösen dolgozták ki a brit kormánnyal, szövege a „kompromisszumok létező legjobbja”, amely figyelembe veszi mindkét fél alapvető kikötéseit. Barnier aláhúzta, hogy az unió kész tárgyalni egy más megállapodásról, amennyiben London változtat álláspontján, de akkor is mindenképpen biztosítékra van szükség az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzés visszaállításának megakadályozása érdekében.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az EP-vitában arról számolt be, hogy a kudarc ellenére az EU folytatja a megállapodás ratifikációját. Úgy vélekedett, hogy a brit kilépés jelentős károkat fog okozni mindkét oldal számára, a politikusok feladata viszont ezek minimalizálása lenne. Antonio Tajani, az EP elnöke annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy a bennmaradó huszonhét tagállam megőrizze az egységét. Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű euroszkeptikus frakció vezetője, a brit Brexit-kampány egyik vezetője az EU-t, illetve a brit miniszterelnököt bírálta. Mint mondta, ha Theresa Maynek lenne szemernyi becsülete, akkor lemondana.

Angela Merkel német kancellár Berlinben szintén azt hangsúlyozta, hogy a brit félnek kell javaslatot tennie a kialakult helyzet rendezésére. A kancellár a szövetségi parlament külügyi bizottságának ülése előtt tett nyilatkozatában kiemelte, a Brexit mindenképpen káros folyamat, rendezett és rendezetlen formában is, a német kormány pedig mindent megtesz ennek a kárnak a korlátozásáért és egy „rendezett megoldásért”. Aláhúzta, hogy Németország minden eshetőségre felkészül, így a Bundestag már csütörtökön tárgyal a kormány előterjesztéseiről, amelyek a rendezetlen Brexit esetén végrehajtandó intézkedésekről szólnak.

Heiko Maas német külügyminiszter arra figyelmeztetett, nincs már sok idő arra, hogy megoldást megtaláljanak Nagy-Britannia kilépésére az EU-ból. Megjegyezte, hogy „a játszadozások ideje most már lejárt”. Szerinte új tárgyalásokra van szükség Nagy-Britannia és az EU között, és végül megbeszélést kell folytatni az úgynevezett tartalékmegoldásról, amelynek értelmében szükség esetén egységes vámügyi szabályozás léphet életbe az unió és az Egyesült Királyság között az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére. „Minden körülmények között el akarjuk kerülni egy vámhatár bevezetését” – mondta Maas.

Emmanuel Macron francia elnök arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britannia lenne a legnagyobb vesztese annak, ha megállapodás nélkül szakadna ki az unióból. Úgy vélte, az egyik eshetőség, hogy nem lesz megállapodás, ez azonban nagyon rossz volna mindenkinek, elsősorban a briteknek. Közölte, ebben a helyzet kénytelenek lesznek teljesen újratárgyalni jövőbeni kapcsolatukat az EU-val, de ehhez nem áll majd rendelkezésükre átmeneti időszak. „A második eshetőség, hogy azt mondják, és szerintem ezt fogják csinálni, mert egy kicsit ismerem őket: megpróbálunk jobb megállapodást elérni az EU-val, és ha sikerül, akkor újra szavazunk róla a parlamentben” – fejtette ki. Hozzátette, nem nagyon hiszi, hogy a briteknek sikerül jobb megállapodást elérni, mert már kimerítették a lehetőségeiket, és az EU nem fogja elárulni az európaiak érdekeit csak azért, hogy rendeződjön egy brit belpolitikai ellentét.

A francia elnöki hivatal közben arról tájékoztatott, hogy Franciaország felgyorsítja előkészületeit Nagy-Britannia rendezetlen kiválására. Nathalie Loiseau európai ügyekért felelős francia miniszter szerint jogilag és technikailag van lehetőség arra, hogy későbbre halasszák a Brexitet, de Theresa May ezt sohasem kérte.

Klaus Iohannis, az EU soros elnökségét ellátó Románia elnöke kijelentette, hogy az EU-ban maradó országok egységesek, és nem tárgyalják újra a brit parlament által elutasított megállapodást. Hozzátette: az Európai Unió a brit kormánytól várja, hogy tisztázza álláspontját, a folytatás attól függ, mi történik Nagy-Britanniában.
Tomás Petrícek cseh külügyminiszter szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás brit alsóházi elutasítását követően Londonon a sor, hogy megmondja, hogyan tovább.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy Oroszország az Európai Unióval és Nagy-Britanniával is kész az együttműködésre, függetlenül a Brexittől.