Brexit - Nagy-Britannia az EU kerékkötője helyett barátságos szomszéd lesz

Megosztás Tetszik

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia lesz az Európai Unió legjobb barátja a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeit rögzítő megállapodás elfogadása után.

A téli szünetét töltő londoni alsóház a soron kívül összehívott szerdai ülésnapon vitatja meg az EU-val a múlt héten elért átfogó megállapodást, amelyről szavaz is.

Vitaindító felszólalásában Johnson a Downing Street által előzetesen ismertetett részletek szerint kijelenti: a megállapodás törvénybe iktatását célzó tervezet központi célkitűzése az, hogy Nagy-Britannia a legszorosabb baráti viszony és jóakarat jegyében kereskedhessen a jövőben is európai szomszédaival, de úgy, hogy mindeközben megőrizhesse a szuverén ellenőrzést törvényei felett.

Johnson hangsúlyozza: a törvénytervezet megmutatja, hogy „Nagy-Britannia egyszerre lehet európai és szuverén” állam.

Mindezt „elképesztő sebességgel” sikerült elérni: az Uruguayi Forduló néven ismert világkereskedelmi tárgyalássorozat – amely elvezetett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozáshoz – csaknem nyolc évig tartott, az Európai Unió pedig Kanadával öt évig, Japánnal hat évig tárgyalt, mire kereskedelmi megállapodásra jutott velük.

Nagy-Britannia ugyanakkor nem egészen egy év alatt elérte ugyanezt az EU-val, ráadásul egy világjárvány szorításában – mondja el szerdai parlamenti felszólalásában a brit kormányfő.

Boris Johnson szerint Nagy-Britannia új fejezetet kezd történelmében, újra megteremtve liberális, kifelé tekintő, a közjót szolgáló országként betöltött globális szerepét. Nagy-Britannia nem azért lépett ki az Európai Unióból, hogy szakadást idézzen elő az Európához fűződő kapcsolataiban, hanem azért, hogy megoldást leljen az e kapcsolatokat a második világháború óta terhelő régi, idegesítő problémákra. Távolságtartó, kedvetlen tagja, néha kerékkötője is volt az Európai Uniónak, most azonban barátságos szomszéd lesz, a legjobb barát és szövetséges, akit az EU csak kívánhat magának – fogalmaz szerdai alsóházi beszédében a brit kormányfő.

A jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről szóló 1246 oldalas megállapodásról – amely 800 oldalnyi függeléket és lábjegyzetet is tartalmaz – többhavi tárgyalási folyamat után múlt csütörtökön állapodtak meg a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségei.

A megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely százszázalékos vámliberalizációt – vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet – biztosít Nagy-Britannia és az EU kétoldalú áruforgalmában, abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak.

A brit kormány szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.

Sir Lindsay Hoyle, az alsóház elnöke a kormány kezdeményezésére szerdára egynapos rendkívüli ülésre hívta össze a téli szünetét töltő alsóházat az EU-val kötött megállapodás megvitatására. Az ötórásra tervezett vita után a képviselők szavaznak is az egyezményről, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül.

A Lordok Háza várhatóan még szerda éjjel szintén megvitatja és nagy valószínűséggel jóváhagyja a megállapodást, amely II. Erzsébet királynő formális beleegyezésével azonnal törvényerőre emelkedhet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ünnepélyes keretek között szerda reggel aláírta az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeni kétoldalú kereskedelmi és egyéb kapcsolatok feltételeit rögzítő megállapodást. Az egyezmény egy példányát ezután a brit királyi légierő (RAF) repülőgépével Londonba szállítják, és a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban Boris Johnson is aláírja.