Bővült a lakáshitelek állománya

Megosztás Tetszik

A 2020. június 30-i, 3,8 ezer milliárd forintnyi lakáshitel-állomány 4,3 százalékkal több volt a 2019. véginél, és a GDP 8,1 százalékát tette ki. 2020 I. félévében mind az engedélyezések, mind a folyósítások száma 16 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlására fordított hitelek domináltak. A folyósított csok-támogatások összege több mint másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján.

Bővült a lakáshitelek állománya

2020. június 30-án a magyarországi lakáshitel-állomány 3787 milliárd forint volt, 4,3 százalékkal (155 milliárd forinttal) nagyobb a 2019. véginél. A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül közel 50 százalékot tett ki, GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 7,8 százalékról 8,1 százalékra nőtt.

Az év első felében a hitelállomány bővülése egyaránt érintette az államilag támogatott és a piaci hiteleket: az előző év azonos időszakához képest az államilag támogatott lakáshitelek állománya 8,9, a támogatás nélküli hiteleké 8,5 százalékkal nőtt, miközben a teljes hitelállományon belül arányuk nem változott (17, illetve 84 százalék).

A takarék- és hitelszövetkezetek 2019 I. félévében a teljes lakáshitel-állomány 3,0 százalékát folyósították, 2019. II. félévében viszont beolvadtak a Takarékbank Zrt.-be, így hitelállományuk 2020 I. félévében már a bankokéban jelent meg. Ennek megfelelően a 2019. I. félévi 56 százalékról 58 százalékra nőtt a bankok részesedése a teljes lakáscélú hitelállományból. A jelzáloghitel-intézetek és a lakás-takarékpénztárak esetében nem történt számottevő elmozdulás az előző év azonos időszakához képest, részesedésük 29, illetve 13 százalék volt 2020. I. félév végén.

A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan nőtt, a 2015. évi 86 százalékról 2019-ben 97 százalékra, 2020 I. félévében pedig meghaladta a 97 százalékot. A nem teljesítő kitettség aránya (2020. I. félévben 2,7 százalék) szintén kedvezően alakult az egy évvel korábbi állapothoz képest (3,2 százalék). A nem teljesítő hitelek száma 2020 közepére az előző év azonos időszaki 21 ezerről 18 ezerre csökkent. Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 0,8 százalékát tették ki, a nem teljesítő hitelek 31 százalékában történt átstrukturálás.

2020 márciusában a koronavírus okozta járvány negatív hatásainak enyhítése érdekében bevezették a törlesztési moratóriumot, amelyet 2020. márciustól június végéig a lakáshitelek 43 százalékánál, mintegy 290 ezer esetben vettek igénybe. Az érintett hitelek összege 1703 milliárd forint volt, a lakáshitel-állomány 45 százalékát tette ki. A törlesztési moratóriummal érintett állomány 47 százalékát a bankoknál, 43 százalékát a jelzáloghitel-intézeteknél, 10 százalékát lakás-takarékpénztáraknál igényelték.

Nőtt az államilag támogatott hitelek aránya

2020 I. félévében 42 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 435 milliárd forint értékben. 2019 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 16, összegük 5,4 százalékkal csökkent. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2020. június végére elérte a 10,3 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint 2019 I. félévében.

Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma több mint duplájára, összegük közel 90 százalékkal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,2 millióról 9,1 millió forintra mérséklődött. A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez több intézkedés is hozzájárult:

♦ 2018 végétől emelkedett az új lakáshoz igénybe vehető családi otthonteremtési támogatás (csok) összege, és bővült a jogosultak köre is.
♦ 2019 júliusától a használt lakások vásárlásához is elérhető lett a csok-hoz kapcsolódó támogatott hitel, és megszűnt a 35 milliós értékhatár, ezzel a támogatott hitel a nagyvárosi igénylők szélesebb köre számára vált elérhetővé.
♦ Ugyanekkor elindult a falusi csok is, amely együttesen kínál támogatott hitelt lakásvásárlásra és -felújításra.

Az állami támogatás nélküli hitelek száma 27, összegük 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor átlagos összegük 2019 I. félévéhez képest 9 millióról 10,6 millió forintra emelkedett.

A támogatott és a támogatás nélküli hitelek engedélyezésének ellentétes irányú alakulása miatt jelentős arányeltolódás következett be az állami támogatású hitelek javára: míg 2019 I. félévében a támogatott hitelek számának aránya 8,0 százalék volt, addig 2020 I. félévére ez 20 százalékra módosult. Összes értékét tekintve 9,0 százalékról 18 százalékra nőtt a támogatott hitelek súlya. 2020 első felében a hitelintézetek nem engedélyeztek devizaalapú lakáshitelt.

2020 I. félévében a bankok részesedése a lakáshitelezésben nem változott az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor a jelzáloghitel-intézeteké nőtt, a lakás-takarékpénztáraké csökkent. Az év első felében az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 56 százalékát bankok nyújtották. A jelzáloghitel-intézetek részesedése a 2019. I. félévi 28 százalékról 33 százalékra emelkedett, a lakás-takarékpénztáraké 14 százalékról 11 százalékra csökkent.

A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra folyósították

2020 első hat hónapjában több mint 49 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 422 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 16 százalékkal, összege kismértékben (0,9 százalékkal) csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

♦ A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek több mint fele ezt a célt szolgálta. 2020 I. félévében a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 18, összege 4,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 9 millióról 10,5 millió forintra emelkedett.

♦ Az építéshez nyújtott hitelek száma 11 százalékkal csökkent, összegük 5,3 százalékkal nőtt 2019 I. félévéhez mérten. Az átlagos hitelösszeg 700 ezer forinttal, 4,8 millió forintra emelkedett. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 18 százalékkal kisebb, összegük viszont több mint 15 százalékkal nagyobb lett. Erre a célra átlagosan 13,3 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál közel 4 millió forinttal többet. 2020 I. félévében nőtt az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított hitelek összesített értéke elérte a használtlakás-vásárlásra fordított hitelek összegének egyharmadát, szemben a megelőző év 28 százalékot kitevő arányával.

♦ A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2020 első felében 4,6 százalékkal emelkedett, összesített értéke pedig egyharmaddal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagos hitel összege 4,7 millió forintról 3 millió forintra mérséklődött.

♦ A kisebb súlyú hitelkiváltások száma felére esett, összegük pedig 60 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 9 millió forintra nőtt.

Több mint másfélszeresére nőtt a folyósított csok-támogatások összege az előző év azonos időszakához képest

A 2016. januártól 2020. júniusig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma több mint 134 ezer, összege 321 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint hitelösszeg jutott.

Új lakás építésére és vásárlására együtt 48,9 ezer hitelt folyósítottak, ez az esetek több mint 36 százalékát tette ki. Az igényelt támogatási összegeket tekintve jelentősen módosult az arány: a teljes összeg 57 százaléka új lakások megszerzéséhez kötődött. A 2016 és 2019 között realizált 649 ezer lakástranzakcióból átlagosan közel minden hatodiknál igénybe vették a csok-ot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 44, a használtlakás-vásárlók esetében 12 százalékra becsülhető. 2020 első felében a már említett, a csok támogatásait és elérhetőségét bővítő intézkedések hatására a folyósított támogatások száma és összege is magasabb lett, előbbi 44, utóbbi 56 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest.

2020 I. félévében a támogatások több mint felét (56 százalékát) használt, közel háromtizedét új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások összesített értékének közel kétötödét fordították új lakásra.

Az egy folyósításra jutó átlagos összeg 2020 I. félévében
♦ új lakás építése esetén 2,3 millió,
♦ új lakás vásárlásakor 5,2 millió,
♦ használt lakás vásárlásakor 2,4 millió forint volt.

A lakásbővítésre igénybe vett támogatások aránya az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett, 2020. június végére elérte a 14 százalékot. Az e célra folyósított átlagos összeg 1 millió forintot tett ki. 2020 I. félévében a felújításra, lakásbővítésre fordított folyósítások száma közel tizennégyszeresére, összegük több mint huszonötszörösére ugrott az előző év azonos időszakához képest, összefüggésben a 2019 folyamán bevezetett falusi csok-kal, amelyben az igénylők a támogatások felét lakásbővítésre és -felújításra fordíthatják.

2020 első felében a csok összegének több mint 99 százalékát bankok folyósították, jelzáloghitel-intézeteken keresztül az összeg 0,3 százaléka jutott el az igénylőkhöz.