Bizalmi vagyonkezelés: kinek kell illetéket fizetnie?

Megosztás Tetszik

Március 15-étől úgynevezett bizalmi vagyonkezelőre is bízhatjuk vagyonunk gyarapítását, hasznosítását, és az erről szóló szerződésben meg kell jelölnünk e vagyon kedvezményezetteit. Kell-e illetéket fizetnie a vagyonkezelőnek és a kedvezményezettnek? Összefoglaltuk az új szabályokat.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) hatályba lépésével – 2014. március 15-étől – a magyar jogrend is tartalmazza az úgynevezett bizalmi vagyonkezelési szerződést. Az angolszász jogban „trust”-ként, a német jogban „Treuhand”-ként ismert jogintézmény a megbízási szerződéstípusok közé tartozik, és lényege, hogy a vagyonösszességet nem a tulajdonos, hanem – jellemzően profi gazdasági szakemberként – az úgynevett bizalmi vagyonkezelő hasznosítja a kedvezményezett javára.

A jogügylet természetesen számos adózási kérdést is felvet, így a szerződés magyar jogrendszerbe történő bevezetésével egyidejűleg szükségessé vált az egyes adószabályok áttekintése, módosítása is. A bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő adózási tárgyú jogszabály-alkotás alapvetően kettős célt tűzött ki:
a)      egyfelől a bizalmi vagyonkezelés alkalmazása ne járjon magasabb adókötelezettséggel ahhoz képest, mint ha a vagyonrendelő közvetlenül a kedvezményezettnek adná át a vagyontárgyakat, illetve azok hasznait,
b)      másfelől a jogintézményt ne lehessen adóoptimalizálásra használni.

A módosított szabályok körébe tartozik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) is, amely egy új alcím alatt rendelkezik a bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében történő vagyonszerzés illetékkötelezettségéről. Az alábbi cikk ezeket az illetékszabályokat mutatja be amellett, hogy rávilágít a bizalmi vagyonkezelési szerződés lényeges elemeire is.

Röviden a bizalmi vagyonkezelésről

Az új Ptk. 6:310. § (1) bekezdése értelmében a bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között jön létre annak érdekében, hogy a vagyonkezelő – a saját nevében – a vagyonrendelő által megnevezett kedvezményezett javára kezelje a tulajdonába adott vagyont. A kezelt vagyon gyakorlatilag bármely vagyonelemet tartalmazhat, így ingót, ingatlant és vagyoni értékű jogot is. A vagyonkezelő tulajdonosként rendelkezhet a vagyonkezelésébe adott vagyontárgyakkal, de természetesen a tulajdonosi pozícióból fakadó jogok és kötelezettségek őt terhelik.

A jogügylet meghatározó eleme az úgynevezett bizalmi jelleg, hiszen a vagyonrendelő azzal az elvárással adja a vagyonkezelő tulajdonába a szerződés tárgyát képező vagyontárgyakat, hogy azokat megfelelően, fokozott gondossággal, a kereskedelmi ésszerűség szabályai szerint kezelje.

A bizalmi jellegből fakad a vagyonkezelő titoktartási kötelezettsége is, mely a vagyonkezelési szerződés megszűnésétől függetlenül fennmarad.

Mind a vagyonrendelőt, mind a kedvezményezettet ellenőrzési jog illeti meg a vagyonkezelő tevékenységével összefüggésben, az utasítási jog gyakorlását azonban az új Ptk. 6:316. §-a kizárja. A vagyonkezelőt viszont tájékoztatási jog terheli, így köteles számot adni a vagyonkezelés egyes lépéseiről, a kezelt vagyon aktuális állapotáról stb.

A vagyonkezelésért főszabály szerint a vagyonrendelőt díjfizetési kötelezettség terheli, de nem kizárt az ingyenes vagyonkezelési tevékenység sem. A szerződés érvényességéhez a megállapodás írásba foglalása szükséges. 
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen esetekben terheli illeték a bizalmi vagyonkezelést!