Amikor elszámolható napidíj, és amikor nem

Megosztás Tetszik

A fizetendő napidíj összegéről érdeklődött olvasónk, kérdésére Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.

Részletesen így szólt a kérdés: „Belföldi kiküldetéssel és napidíjjal kapcsolatos a kérdésem. Központi költségvetési intézmény munkavállalóiról van szó. Munkavégzés céljából vidéki telephelyen végzik a feladatukat több napon keresztül, utazás, szállás megoldott. Napi 500 forint napidíjat kapnak Jár-e még valamilyen kifizetés számukra, ha mondjuk napi 8 órát dolgoznak, illetve abban az esetben, ha többet? Gépkocsivezető is megy velük, ő viszi a munkatársakat, és ténylegesen is csak a vezetés a feladata, de ő is ott van több napon keresztül. Jár-e neki is még valami a napidíjon felül? (Még bonyolítja a helyzetet, ha esetleg hétvége is beleesik.)”

A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítését a 437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet szabályozza, mely kiterjed a munkáltatókra és velük az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontja szerinti munkaviszonyban álló munkavállalóra, kivéve, ha törvény, kormányrendelet vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítésére eltérő szabályt állapít meg.

A hivatkozott Art. 178. § 22. szerint a munkaviszony a munka törvénykönyve szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre külön törvény szerint a munka törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetőleg azok a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, amelyekre a külön törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. A Magyar Honvédség, a fegyveres testületek, és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos és szerződéses állományú tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni, e fogalmat azért tartottam fontosnak bemutatni, hogy ha a kérdésben megfogalmazott központi költségvetési intézmény munkavállalóit ide valónak lehet tekinteni,  akkor igaz a válaszom.

A belföldi hivatalos kiküldetésben (a továbbiakban: kiküldetés) lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés napidíj jár.

A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg.

A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg.

Ennek összegét az egy napra megállapított napidíj-átalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

Nem számolható el napidíj

a) ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el,

b) ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja.

A hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíj-átalány háromezer forint, feltéve, hogy a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad.

A munka törvénykönyve nem írja elő kötelezően kiküldetési napidíj fizetését, de úgy rendelkezik, hogy a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel, a munkáltató köteles megtéríteni.

A vállalkozások egyébként bármit fizethetnek, vagy bármilyen juttatást adhatnak a foglalkoztatott magánszemélyeknek, csak más kérdés, hogy milyen adózási következményekkel kell számolniuk.

Adójogi szempontból a napidíj fő szabályként a munkavállaló adóköteles bevétele, azonban a költségtérítés címén kapott bevételből levonható a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költség [25. § (1) bekezdés].

Speciális szabály az árufuvarosoknak a közlekedési szolgáltatási tevékenységükre tekintettel napidíj címén fizetett kiküldetési költségtérítésből igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül

– belföldi kiküldetés esetén a távollét 6 órát meghaladó tartamára naponta 3000 forint [437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet];

– külföldi kiküldetés esetén napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg [285/2011. (XII. 22.) kormányrendelet].

Mindkét esetben feltétel, hogy a kiküldött árufuvaros kizárólag a gépjármű üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó, és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, vagyis a szállással, étkezéssel stb. kapcsolatos kiadásairól nem nyújt be számlákat a munkáltatójának, megbízójának, illetve ilyen költségeket nem számol el [szja törvény 3. számú melléklet II./3. és 7. pont].

Amennyiben a kiküldő a kiküldött árufuvaros élelmezését, szállását – a saját nevére szóló számlákkal igazoltan – a kiküldetés helyén biztosítja, az előzőek szerinti igazolás nélkül elszámolható költségre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, hanem esetükben is az árufuvarosokon kívüli más kiküldöttekre vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni, azaz

– 6 órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén a napidíj a kiküldöttnek az adott jogviszonyából származó adó- és járulék-köteles jövedelme;

– külföldi kiküldetés esetén a napidíjból 30 százalék, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg (a kettő közül a kisebb) vonható le igazolás nélkül, a fennmaradó rész az adott jogviszonyból származó adó- és járulék-köteles jövedelem.

Fontos a figyelmet felhívni ismét, hogy Art. 178. § 22. szerinti munkáltatóról értekeztünk, ezt azért is fontos kijelentenem, mert hétvégi munkavégzés kérdése is felmerült, amire csak az Mt. hatálya alatt tudnék válaszolni, hogy ki végezhet munkát hétvégén és milyen feltételekkel, ide azonban azt kell válaszolni, hogy csak munkavégzéssel érintett napokra vonatkozik a napidíj elszámolás.