Az alapkamat emelése fájni fog a hiteligénylőknek

Megosztás Tetszik

A stabilizálódó forintárfolyam ellenére sem tartott szünetet a jegybank, amely újabb egy százalékkal már 10,75 százalékra emelte az alapkamatot. Ez utoljára a 2008-as válság idején volt ilyen magas, olvasható a Bank360.hu elemzésében.

A július 26-i ülésén az MNB Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Csütörtökön várhatóan az egyhetes betéti kamatot is az alapkamathoz igazítja a jegybank. A lépés körülbelül megfelel a piaci várakozásoknak, bár vannak akik ennél nagyobb emelést is indokoltnak tartottak volna.

A folytatásba a rezsicsökkentés is beleszól

Úgy tűnik, hogy a piac újabb jelentős kamatemeléseket árazott be még erre az évre, az infláció pedig újabb lendületet vett. Ez mindenképpen azt indokolta, hogy a jegybank folytassa az erőteljes kamatemeléseket, amíg az infláció növekszik. A jegybank legutóbbi nyilvános prognózisa szerint az év október és az év vége között várható csúcs idején az infláció 16 százalék fölé is emelkedhet. Ez azonban még azelőtt volt, hogy a kormány bejelentette, hogy hozzányúl a rezsicsökkentéshez, és a jövőben csak bizonyos fogyasztásig lesz csak támogatott a lakossági áram- és gázár.

Az élelmiszer- és benzinárstopok leendő kivezetése is elkezdődhet ősszel. Innentől pedig borulhatnak a jegybank inflációs előrejelzései, az év vége felé várt csúcson az infláció a 20 százalékot is elérheti, és jövőre az átlagos infláció 8 helyett inkább 13 százalék körül lesz. A szakértők szerint ezért október-novemberig esetleg csökkenteni lehet ugyan az MNB kamatemeléseinek ütemét, de leállni vele aligha.

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy az MNB várakozásai szerint a rezsiintézkedések várhatóan 3 százalékkal fogják megemelni az inflációt, és ez a hatás az áremelkedés kezdetétől egy évig fog tartani. Ez a jegybank szerint nem fog másodkörös (azaz tovább gyűrűző) áremelkedéseket okozni.

Hozzátette azt is, hogy a globális recessziós veszélyek növekednek, és az első félév gyors gazdasági bővülése után Magyarországon is mutatkoznak a gazdasági lassulás jelei. A jegybank tisztában van vele, hogy mind a recesszió, mind a magas infláció fájdalmasak a gazdaság résztvevői számára, de a legfájdalmasabb az, ha a magas infláció tartóssá és öngerjesztővé válik. A jegybank politikája a másodkörös infláció elleni harcra fókuszál. Virág Barnabás kitért még a reálkamatok fontosságára, amelynek elérése Magyarországon fontos cél, annak ellenére, hogy a reálkamatok jelenleg inkább csökkennek a világon.

A még emelkedő magyarországi infláció mellett a nemzetközi fejlemények is az MNB kamatemeléseinek folytatódását valószínűsítik. Az Európai Központi Bank az elmúlt héten 50 bázispontos emelést hajtott végre, az amerikai FED július 26–27-i ülésén pedig akár 75–100 bázispontos emelés is lehet. Így az MNB-től egy 50 bázispontos emelés már túlzottan visszafogottnak számított volna a piaci szereplők szemében.

A 2008-as válság idején volt utoljára ilyen magas a kamat

Utoljára egyébként 10 százalék fölé a 2008-as válság pénzügyi mélypontján került a magyar alapkamat. Akkor ősszel a jegybank 8,5-ről egy lépésben 11,5 százalékra növelte az alapkamatot, ami azonban néhány hónapon belül újra 10 százalék alá csökkent.

A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt egy hónapban többször is kénytelen volt megemelni az alapkamatát a gyengülő forint és a szárnyaló infláció miatt. Szakítva a korábbi, a 0,5 és 1,0 százalékos kamatemelésekkel június végén 1,85 százalékkal 7,75 százalékra növelt. Ez azonban kevésnek bizonyult, ezért a 410 forintra ugró euróárfolyam miatt kénytelen volt egy, még ennél is nagyobb hóközi emelésre. Ekkor a forint védelmében előbb az egyhetes jegybanki betét kamatát növelte 9,75 százalékra, majd ehhez emelte az alapkamatot is.

A magas irányadó kamat és a pénzpiacok által kedvezően fogadott kormányzati intézkedések, valamint az uniós pénzcsapok lehetséges megnyitásáról szóló hírek hatására erősödött a forint, az elmúlt napokban egészen 397-ig ment vissza az árfolyam, majd a mostanra 400 körül látszott stabilizálódni. Ez azt jelzi, hogy a jegybanki lépések és kormányzati bejelentések együttes hatására sikerült megakadályozni az árfolyam elszabadulását.

Ami azonban jó hír a lakosság számára az egyik oldalon, az rossz a másikon. A rezsicsökkentés eddigi rendszerének megszüntetése, a piaci áram- és gázárak részleges bevezetése stabilizálja ugyan a költségvetést, de nyilvánvalóan növeli sokak rezsiköltségeit augusztustól.

Folytatódhatnak a hiteldrágítások

A jelentősen megemelt alapkamatra válaszul a bankok is drágítottak. A most még 9,75 százalékos és csütörtökön ugyancsak 10,75 százalékra emelkedő egyhetes jegybanki betéti kamat az, ami a legközvetlenebbül befolyásolja a banki hitelek árát. A kamatstop év végéig történt meghosszabbítása azt jelenleg megakadályozza, hogy a jelzáloghitelesek változó kamata kövesse ezeket a brutális emelkedéseket, de az új hitelajánlatokban folyamatos a drágulás.

Június eleje óta már mindegyik nagybank növelte a lakáshitelei vagy személyi kölcsönei kamatát, sok esetben mindkettőt. Ennek hatására egy átlagos lakáshitelt átlagos jövedelemmel 7–8 százalékos TMH-kapunk már meg, a személyi kölcsönöknél pedig a 12 százalék fölötti THM-ek a jellemzőek. A mostani újabb jegybanki emelés nyomán valószínűleg a bankok is folytatják majd a hiteldrágításaikat, de ennek már határt szab a kereslet, hiszen ilyen magas kamatokkal már nehéz kölcsönt eladni az ügyfeleknek.

Ezzel együtt a bankok reakciói még elég visszafogottnak számítanak, a hitelkamatok emelkedése az elmúlt hónapokban folyamatosan elmaradt a jegybanki lépésektől. Az is igaz ugyanakkor, hogy a betéti kamatoké még jobban: a lekötött lakossági betétek átlagkamata májusban a 3 százalékot sem érte el, és ennél nagyobb, 4–5 százalékos kamatot inkább csak a kisebb bankok kínálnak egyelőre. Ráadásul a bankokban lévő lakossági betétek túlnyomó része, tízezer milliárd forintnyi összeg nincs is lekötve, ezért jószerével kamat nélkül veszít az értékéből a júniusban már 11,7 százalékos infláció idején.