Az uniós tagállamokba kiküldött munkavállalók juttatásairól is beszélt Juncker

Megosztás Tetszik

A következő 12 hónapot lényegesnek tekinti az EU egységének helyreállítása szempontjából, ezért egy konkrét intézkedéseket magába foglaló „pozitív programot” hirdetett az Unióról szóló helyzetértékelésében szerdán Strasbourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Meglehetősen lehangoló képet festett az EU jelenlegi helyzetéről és egy sor konkrét intézkedést is bejelentett, illetve beharangozott az elmúlt években megbomlott egység helyreállítására és a polgárok bizalmának visszanyerésére az EP-ben szerdán mondott nagyívű beszédében az Európai Bizottság elnöke.

Jean-Claude Juncker éves helyzetértékelő beszédét azzal az észrevétellel kezdte, hogy még soha nem látott olyan kevés politikai területet, ahol a tagállamok egyetértenek az együttműködésben. Még soha nem hallott ilyen sok vezetőt kizárólag a nemzeti problémákról beszélni, csak a margón, ha egyáltalán megemlítve Európát. „Soha ezelőtt nem láttam a nemzeti kormányokat ennyire gyengének a populista erőkkel szemben és ennyire bénultnak a következő választások elvesztésétől való félelem miatt”– szögezte le a Bizottság elnöke.

Juncker szerint a következő 12 hónap döntő fontosságú lesz, ha vissza akarják állítani az unió egységét. „Ha meg akarjuk haladni a Kelet és a Nyugat közötti tragikus megosztottságot, ami az elmúlt hónapokban kifejlődött”. A Bizottság elnöke ezért beszédében egy pozitív programot javasolt konkrét kezdeményezésekkel a következő 12 hónapra.

Olyan Európát szeretne látni a következő hónapokban és években, amelyik véd- és gyámolít, megőrzi az európai életmódot, lehetőségekkel ruházza fel a polgárokat, megvédi őket otthonukban és külföldön, és amely kész felelősséget vállalni.

Ami az utolsó pontot illeti, nem rejtette véka alá, hogy elsősorban a tagállamokra és azok vezetőire gondol, arra szólítva fel a 27 (Nagy-Britannia nélkül) ország vezetőit, hogy a pénteki pozsonyi csúcsra utazva gondolkozzanak el azon, miért is van szükség az Európai Unióra.

A Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb szolidaritásra lenne szükség az EU-n belül. A menekültválságról szólva ugyanakkor elismerte, hogy a szolidaritásnak „szívből kell jönnie”, és azt nem lehet rákényszeríteni senkire. Az önkéntes szolidaritás kifejezést is használta. Másfelől alapvető fontosságúnak nevezte azt, hogy a tagállamok méltányosan kivegyék részüket a menedékkérők áthelyezéséből és áttelepítéséből.

Bejelentette, hogy egy európai szolidaritási test (egyfajta európai üdvhadsereg) felállítását javasolja a Bizottság, és azt tűzi ki célul, hogy 2020-ig már legalább 100 ezer európai fiatal részt vegyen ilyen jellegű szolidaritási akciókban.

Brüsszel novemberben javaslatot fog előterjeszteni egy európai utasinformációs rendszer létrehozására, ami Juncker szerint lehetőséget ad majd arra, hogy még a belépés előtt megtudjuk, pontosan milyen személy akar beutazni Európába.

Juncker kifogásolta, hogy az EU és tagállamai hiányoznak a szíriai tárgyalásokról, és egy Szíriára vonatkozó európai stratégia kidolgozására kérte fel az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy az helyet kapjon a tárgyalóasztalnál. Konkrét javaslat nélkül megjegyezte, hogy Federica Mogherininek európai külügyminiszterré kellene előlépnie, akinek a személyén és a diplomáciai szolgálatán keresztül az EU tagállamai egyesítenék és könnyebben érvényre juttatnák a nemzetközi porondon a befolyásukat.

A politikus arra a szerdai javaslatra is kitért, amiben a Bizottság 44 milliárd euró induló tőkével egy afrikai és a szomszédokra vonatkozó befektetési alap létrehozását kezdeményezte, nyitva hagyva a tagállamok számára a lehetőséget az összeg megduplázására.

A szónok nyilvánvalóvá tette, hogy Európának egyre inkább magának kell gondoskodnia a saját védelméről, mégpedig kiegészítő módon és nem versenyezve a NATO-val. Ehhez azonban képességek is kellenek, ahhoz meg egy európai védelmi ipar. A Bizottság az év vége előtt javaslatot kíván előterjeszteni egy európai védelmi alap létrehozására, ami az innovációs és kutatási tevékenységet koordinálná uniós szinten.

Az elnök szerint állandó katonai struktúrákra is szükség van, elérkezettnek látja az időt egységes európai főparancsnokság, illetve parancsnokságok felállítására a műveletek egységes tervezése és lebonyolítása céljából.

Juncker beszédében nagy hangsúlyt fektetett olyan kezdeményezések bejelentésére vagy beharangozására, aminek az európai polgárok lennének a fő haszonélvezői. Előrevetítette a telekommunikációs piac újabb nagyszabású reformját, aminek első számú célja a polgárok és a vállalkozások világhálóhoz való kapcsolódásának előmozdítása. A Bizottság elnöke azt szeretné, ha 2025-ig az 5G szolgáltatás mindenhol és mindenki számára elérhetővé válna az EU-ban, 2020-ig pedig az összes európai városban legyen ingyen elérhető wifi.

Juncker a róla elnevezett európai stratégiai befektetési terv, illetve alap (EFSI) élettartamának és jelenleg 315 milliárdos összegének a megduplázását is bejelentette, ami egy ugyancsak szerdán napvilágot látott javaslat része. Reményének adott hangot, hogy a kezdeményezés keretében 2020-ig legalább 500 milliárd euró befektetés valósulhat meg.

A Bizottság elnöke végül az előjelekre rácáfolva nem lengette be a stabilitási és növekedési paktum jelentős felpuhítását, ahogy attól előzetesen sokan tartottak, viszont újfent hitet tett a költségvetési szabályok rugalmas és okos alkalmazása mellett.

Juncker kitartott ugyanakkor amellett, hogy ugyanazért a munkáért ugyanazon a helyen ugyanaz a fizetés jár, és megerősítette, a Bizottságnak esze ágában sincs változtatni a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv-javaslatán. „A belső piac nem lehet egy olyan hely, ahol a kelet-európai munkavállalókat kizsákmányolják, vagy alacsonyabb szociális normáknak vetik alá. Európa nem a vadnyugat, hanem egy szociális piacgazdaság” – mondta.

A további tervek között szerepel még a tőkepiaci unió végrehajtásának felgyorsítása, és végül, de ne utolsó sorban a Bizottság szerdán elfogadta a szerzői jogok reformjára vonatkozó javaslatot is.

Juncker végül ismételten felszólított mindenkit arra, hogy vessen véget a megosztottságnak és széthúzásnak Európában. „A történelem nem fog emlékezni ránk, a hibáinkra viszont igen” – szögezte le beszédének végén némileg elérzékenyülve.