hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az online kasszásokat még az ág is húzza

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló

Kettős szorításban vannak az online kasszára kötelezettek: a NAV meghosszabbított karjaként az internetes szolgáltatók is növelik adminisztrációs költségeiket.

Az elmúlt évben változatos módszereket és eszközöket vetettek be feketegazdaság elleni küzdelemben, kiszélesítésre került a fordított áfa alkalmazási köre, működnek az adóhatósághoz bekötött online pénztárgépek és bevezették az elektronikus árukövetési rendszert (ekáert) is. Folyamatban van a számlázási rendszerek adóhatósági ellenőrzési rendjének bevezetése.

Egyes kormányzati nyilatkozatok szerint több mint 200 milliárd forint többlet-áfabevételt hozott az államnak az online kasszarendszer. Sőt, a 2016. évi költségvetésben található jelentős áfanövekedésben szerepet játszhatott az az elképzelés is, amely az adócsalások elleni küzdelem folytatásaként tervbe vette az online pénztárgép használat kiterjesztését a szolgáltató szektorra. Ezzel szemben a legutóbbi miniszterelnökségi nyilatkozat ezt cáfolta. Így, ha ez lesz az utolsó elgondolás, akkor változatlan marad a pénztárrendelet (48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet) mellékletében szereplő tevékenységi kör.

Ami azonban makroszinten a költségvetési bevételek jelentős bővülésével jár, a másik oldalon a vállalkozónál az adminisztratív terhek fokozódását is okozhatja. Különböző kutatások a magyar vállalkozások adminisztratív terheit a GDP 10-11 százalékára teszik, ami szintén egy rejtett adóként működik és nemzetközileg a legmagasabbak közt van. Ezek a terhek sokrétűek, az adatszolgáltatásoktól, az adózási adminisztráció tárgyi feltételeinek biztosításán át az azt működtető munkaerő fenntartásán keresztül a szükséges szolgáltatások igénybevételéig terjednek. Nem meglepő, hogy a vállalkozókban is újra és újra felmerül az adminisztratív költségek csökkentésének jogos igénye és keresése. Különösen erőteljesen igénylik ezt a mikro-vállalkozásoknál és a családi kényszervállalkozásoknál, ahol a bevételek erőteljesen korlátozottak.

Nem egyedi az a példa, amit az egyik nyugdíjas kisvállalkozás alkalmazott, arra hivatkozva, hogy megtalálta a pénztárgépes rezsicsökkenés módszerét. A példabeli vállalkozónak hiába volt internetes kapcsolata, az online pénztárgép megvásárlását követően arra kényszerült, hogy új szerződést kössön egy pénztárgépéhez adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltatóval, amely viszont erre negyedévente 6-8 ezer forint díjat számolt fel. Tekintettel azonban arra, hogy a vállalkozása csak részidőben, illetve szezonálisan működött, kérelmezte, hogy csak az effektív időnek megfelelően számlázzák részére az online pénztárhasználati adatkapcsolat díját. Az adatszolgáltató ezek után olyan igénnyel lépett fel, mint az adóhatóság meghosszabbított karja, s az alábbi indokokkal felvértezve a NAV következő állásfoglalását használta.

Az áfatörvény változása 2015. január 1-jétől előírja az online pénztárgépekhez adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltatók (Szolgáltató) részére, hogy a szolgáltatás esetleges szüneteltetéséről, megszüntetéséről tájékoztatassák a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. 

Az online pénztárgépek adatait a NAV közvetlen lekérdezéssel éri el. Az így megvalósuló adatszolgáltatáshoz szükséges online kapcsolat lehetőségét folyamatosan biztosítani kell, ez a pénztárgép üzemeltetőjének felelőssége. Amennyiben az online adatszolgáltatás azért nem valósul meg, mert a pénztárgép üzemeltetője nem tett eleget a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben előírt kötelezettségeinek, mulasztási bírsággal sújtható. Ez magánszemély esetében 500 ezer forintig, nem magánszemély (például gazdasági társaság) esetében pedig 1 millió forintig terjedhet.

A pénztárgép üzemeltetője nem tesz eleget a vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének például az alábbi esetekben: 

– nem köt szerződést az adatkapcsolat biztosítására egy erre alkalmas szolgáltatóval;
– a szolgáltatási díjat nem fizeti meg a szolgáltatónak, emiatt a szolgáltató nem biztosítja az adatkapcsolatot ;
– a szolgáltatási díjat nem fizeti meg a szolgáltatónak, emiatt a szolgáltató korlátozza az adatkapcsolatot.

A szolgáltató és a pénztárgép üzemeltetője között kötött szolgáltatási szerződés szerint a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységében (AEE) működő SIM modult véglegesen letilthatja a szolgáltató, amennyiben az üzemeltető huzamosabb ideig nem fizeti meg a szolgáltatási díjat. Végleges letiltás esetén a teljes AEE cseréje válhat szükségessé. A NAV naprakész információval rendelkezik az üzembe helyezett online pénztárgépek működéséről és folyamatosan ellenőrzi az adatszolgáltatást.

Ezeken alapulva a szolgáltató tájékoztatta a kisvállalkozót, hogy a díjak meg nem fizetése az informatikai szolgáltatás korlátozása mellett a NAV felé való fel/bejelentést is maga után vonja. A másik lehetőség, ha a vállalkozó bejelenti előzetesen a szüneteltetés iránti igényét, ugyanakkor a szüneteltetés időtartama legalább 30 nap és legfeljebb 12 hónap lehet és a szüneteltetés iránti kérelmet a szüneteltetés kezdő dátuma előtt legalább 15 nappal be kell jelenteni, valamint 30 napon belül csak egy alkalommal lehetséges szüneteltetést kérni.

A fentiekből viszont az következett, hogy a részleges nyitva tartás mellett az előzőek nem teljesülhetnek – kivéve, ha a vállalkozó beszüntetné tevékenységét –, tehát mégsem sikerült a vállalkozónak csökkenteni az (egyébként számára adminisztratív kényszerből alkalmazott) online pénztárgép működés folyó költségét. A fenti összeg elsőre nem tűnik soknak, azonban ha havonta kétezer forintot számolnánk országosan 200 ezer pénztárgép után, akkor havonta már 400 millió forint adódik, ami éves szinten majdnem 5 milliárd forintot jelent az adatszolgáltatóknak. S végül is ilyen, külön-külön akár jelentéktelen tényezők sokaságából tevődik össze az a rejtett adminisztrációs adónak nevezett teher, amit az előbb hivatkozott kutatások igen jelentősre becsülnek Magyarországon, de nem látszanak az effektív költségvetési adóelvonásokban, ugyanakkor azért kiadások a vállalkozásoknál. 

Olvassa el a témában megjelent korábbi hírünket is!

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink