hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az önkéntes kasszák vagyona gyarapodott, hozamuk azonban negatív lett

  • MTI

Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona tavaly 0,8 százalékkal 1403,3 milliárd forintra nőtt, az átlagos éves hozam azonban mínusz 1,8 százalék volt, a magán-nyugdíjpénztári vagyon 2,9 százalékkal, 247,5 milliárd forintra mérséklődött – ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken honlapján.

A taglétszám egyik pénztártípusnál sem változott jelentősen, kissé csökkent az előző évhez képest. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak 2018 végén 1 millió 134 ezer 164 tagjuk volt, 0,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A szolgáltatásban részesülő tagok száma éves szinten 24 százalékkal emelkedett.
    
Az önkéntes nyugdíjkasszák a befektetési tevékenységen a kedvezőtlen hozamkörnyezet hatására 24,5 milliárd forint veszteséget könyveltek el, szemben az előző évvel, amikor 86 milliárd forint eredményt értek el. Az átlagos éves hozam – a befektetési tevékenység eredményének az éves átlagos pénztári vagyonhoz viszonyított értéke szerint – az előzetes adatok alapján mínusz 1,8 százalék volt, azonban az egyes portfóliók hozamában – a választott portfólió kockázati profiljával összhangban – jelentős eltérések vannak.
    
Az MNB kiemeli továbbá, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak mérete (taglétszám és vagyon) alapján jelentős eltérések vannak az egy tagra jutó átlagos éves működési költség összegében: a szektorátlag 2018-ban 5865 forint volt, 4,5 százalékkal magasabb az előző évinél, míg a nagy pénztáraknál átlagosan 5639 forint, a közepeseknél 8804 forint, a kicsiknél pedig 24 271 forint volt.
    
Az azonosított, egyéni számlán jóváírt önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbevételek 2018-ban az előző évihez képest 13,9 százalékkal, 112,5 milliárd forintra emelkedtek a tagok által fizetett tagdíjak és a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás növekedésének eredményeként. A tagdíjbevételek összetétele nem változott jelentősen, nagyobb részét (60 százalékát) továbbra is az egyéni befizetések teszik ki a munkáltatói hozzájárulással szemben.
    
A pénztári befizetésekhez kapcsolódó adóvisszatérítés 2018 végén 10,9 milliárd forintot tett ki, 12,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
    
A szolgáltatási kiadások összege tavaly 45,2 milliárd forint volt, 50,4 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva, ami teljes egészében az egyösszegű kifizetések növekedésének az eredménye.
    
A magánnyugdíjpénztáraknál folytatódott a taglétszám lassú csökkenése, 2018 végén 55 921 tagjuk volt, 1,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon piaci értéken 247,5 milliárd forintot tett ki 2018 végén, 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés oka a negatív befektetési eredmény valamint a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő tagok miatt a tb-nek átutalt összeg 28 százalékos növekedése volt. A szolgáltatási kiadásokon belül az egyösszegű kifizetések mellett megjelent a járadékszolgáltatás, melynek összege 6 millió forintot tett ki 2018-ban.
    
Az egészség- és önsegélyező pénztárcsoportba tartozó intézmények száma 24-ről 21-re csökkent tavaly a második fél évben, két intézményt felszámoltak, egyet végelszámoltak. 2018 végén 1 milli043 781 tagjuk volt, 0,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A tagdíjbevételek 2017-hez képest 10,3 százalékkal emelkedtek, mind a tagok által fizetett tagdíj, mind a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás nőtt. A tagdíjbevételek összetétele nem változott jelentősen, azonban a tagok egyéni befizetései azok nagyobb volumenű növekedése miatt a bevételek még nagyobb hányadát (62 százalékát) teszik ki a munkáltatói hozzájárulással szemben, mint 2017-ben.
    
Az egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatási kiadása nem változott jelentősen az egy évvel korábbihoz képest. Az általuk nyújtott szolgáltatások összetételében az elmúlt években átrendeződés következett be: az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának részaránya a 2015. évi 21 százalékról 2018-ban 28 százalékra emelkedett, míg a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközökre fordított összeg részaránya 76 százalékról 65 százalékra csökkent. A gyermekszületéshez kapcsolódó ellátások összege jelentős mértékben, 37,2 százalékkal meghaladta az előző évit, aminek hatására az egyéb szolgáltatások állománya a 2015. évi 3 százalékról 7 százalékra nőtt – ismerteti elemzésében a jegybank.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink