Tízezrével dobják be a cégek a törölközőt. Ez a magyarázat

Megosztás Tetszik

Az idén, az első három negyedévben 25 027 vállalkozást töröltek, és egyidejűleg 20 649 újat jegyeztek be a cégnyilvántartásba. A világgazdasági válság kezdete – 2008 szeptembere óta – ez az első év, hogy a törölt cégek száma meghaladja az újonnan alapítottakét. Az adatokat összevetve: ebben az esztendőben 17 százalékkal több társaság húzta le a rolót, mint amennyi kitette az új cégtáblát – tájékoztat a feketelista.hu.

A portál kimutatása szerint korábban a cégalapítási kedv, illetve a kényszer minden esztendőben túlnőtte a vállalkozásukat feladók számát. A Lehman Brothers csődje óta eltelt hat évben összesen 184 982 hazai cég dobta be a törölközőt, helyükre viszont 286 249 új társaság lépett. Ennek következménye, hogy a társas vállalkozások száma a hat év alatt idén szeptemberre 644 812-re nőtt. Alaposan megfiatalodott tehát a hazai cégvilág, a vállalkozások mintegy fele hatévesnél nem idősebb.

Szigorodtak az alapítás feltételei

A cégmozgásokban az idén bekövetkezett fordulat azzal magyarázható, hogy kezd konszolidálódni a piac, a befektetők többsége igyekszik megtartani megszerzett helyét a vállalkozói térképen, másrészt kevesebben vállalják egy új cég indításával járó kockázatokat. Hozzájárulhatott a trendváltáshoz az is, hogy időközben módosításokkal alaposan szigorították az új cégnyitás feltételeit. Az adóhatóság ugyanis már az adószám-regisztrációs eljáráskor kiszűri az üzleti világból azokat a személyeket, akik korábban visszaéltek az egyszerű és gyors cégalapítás lehetőségeivel – írja a feketelista.hu. Az eddigi tapasztalatok szerint az adóhatóság a kérelmek 6-8 százalékánál találkozik olyan indokkal, amely szükségessé teszi az adószám-regisztráció lefolytatását. Olyan esetekről van szó, amikor a kérelmező személyről kiderül, hogy egy korábban köztartozással megszűnt cégben vezető tisztségviselőként működött közre. Megszigorodtak a cégalapítás feltételei annak következtében is, hogy a bejegyzési kérelem elbírálásánál a bíróságok szélesebb körben vizsgálják a körülményeket, például a szükséges okiratok tartalmát. Összességében: az ügyintézés során jelentősen növekedett a bírói kontroll.

A cég „erkölcsi bizonyítványa”

A hatályos gyakorlat szerint egy vállalkozás a cégjegyzékből való törlés után szűnik meg. A törlést az illetékes cégbíróság rendelheti el, de megteheti ezt az állami adóhatóság is, az adószám alapján nyilvántartásba vett adózóval. A törlés leggyakoribb esete a társaság felszámolása, illetve végelszámolása, de oka lehet a társasági forma változása, a cégből való kiválás vagy összevonás. Az utóbbi esetekben is kérni kell a jogelőd cég törlését. A cégbírósági adatok szerint az idén a törléssel megszüntetett cégek mintegy felét (11 515) felszámolással vezették ki a piacról. Jellemző, hogy a végelszámolások nagyobb része is felszámolással végződik.

A hatósági szigorítások kétségtelenül hozzájárultak a gazdasági élet tisztulásához, de azzal ezután is számolni kell, hogy a csalók, mások bizalmával visszaélők ismételten megpróbálkoznak majd tisztességtelen úton előnyhöz jutni, üzletfelüket becsapni. Egy megállapodás, üzlet megkötése előtt hasznos és tanácsos ellenőrizni a kiválasztott fél referenciáit. A feketelista.hu adatbázisa tizennégy közhiteles állami szervezet összes, mintegy félmillió cégre vonatkozó döntéseit tartalmazza. A cégtörlés mellett nyomon követhetők például az adóvégrehajtás alatt álló cégek köre, a felszámolás, végelszámolás alatt álló cégek adatai, a társaságok adótartozása, munkaügyi elmarasztalásai. Az érdeklődő egyetlen klikkeléssel hozzáférhet az érintett cég teljes „erkölcsi bizonyítványához”, így nagyobb eséllyel kerülheti ki a csalókat, megelőzheti a későbbi veszteségeket – tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.

Régiós helyzetkép a cégvilágról

A feketelista.hu részletes elemzést készített a cégtörlések és cégalapítások megyénkénti és városonkénti megoszlásáról is. A kimutatásból kitűnik: az idén mind a tizenkilenc megyében több céget töröltek, mint amennyit a piacra engedtek. A legkiegyensúlyozottabb Pest megye egyenlege, ahol 2712 cég törlését 98 százalékban pótolta 2661 új vállalkozás belépése. Nem sokkal szűkebb az „olló” (94 százalékos) Hajdú-Bihar megyében; itt 858 cégtörlésre 803 új nyitása jutott. Győr-Moson-Sopron megyében sem csökkent lényegesen a vállalkozások száma, mert bár megszűnt 836 cég, de alakult is 737, így 88 százalékban pótolták a piacról kizártakat.

Az ország gazdasági régióinak helyzetét is jellemzi, hogy a legtöbb cégtörlésre – Pest megyét nem számítva – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében került sor, és a megszűnt 1285 vállalkozás helyét csak 57 százalékban sikerült betöltenie az újonnan bejegyzett 736 társaságnak. Az észak-kelet-magyarországi térséget illetően: Nógrád megyében csak 53 százalékig (358 törölt és 190 újonnan alapított cég), Szabolcs-Szatmár megyében pedig a 917 megszűnt céget csak 70 százalékig pótolta a 644 új vállalkozás indítása. A céglétszámban leginkább megfogyatkozott megyék közé sorolható még Zala megye; itt a megszűnt 664 társaság helyére 357 új vállalkozást jegyeztek be (54 százalékos arány), Baranyában 978 társaság nevét törölték és 576 új cég neve került be a nyilvántartásba (59 százalék).

Budapest és Debrecen a legjobb

Tizennégy nagyvárosunk vállalkozási „demográfiájáról” is kimutatás készült. Ebből kiderül: egyedül Debrecenben sikerült több új cégnek elindulnia, mint amennyit a hatóságok törléssel megszüntettek. A cívisvárosban az idén 507 vállalkozás tűnt el a piacról, és 509 új cég jelent meg. A legnagyobb arányú és igencsak kiegyenlített cégmozgás idén is Budapesten tapasztalható. Az első kilenc hónapban 9204 fővárosi cég jutott a törlés sorsára, ám egyidejűleg 8958 társaság alakult, így 97 százalék erejéig pótolták a kiesőket – összegzi a feketelista.hu. Szeged is ebbe a körbe tartozik; a városban az idén 438 cégtáblát kellett leszerelni, helyettük viszont 433 újat tehettek ki a cégalapításra vállalkozók. A fővárost nem számítva, a legtöbb cégtörlést (556) a miskolci vállalkozók szenvedték el, újak alapításával viszont alig feleannyian (274) próbálkoztak. Ehhez csaknem hasonló (53 százalékos) Székesfehérváron és Zalaegerszegen is a töröltek és céget nyitók aránya. A leggyengébb összevetést Tatabányáról regisztrálja a statisztika, ahol a 262 bezárt cég helyét mindössze 116 új alapítású társaság próbálja elfoglalni. A város üzleti életének ellentmondásait jelzi, hogy 2008 és 2011 között – a megszűntek ellensúlyozására – minden évben legalább másfélszer több cég alakult, addig az utóbbi három esztendőben folyamatosan jelentős mínusszal zár a helyi „cégtársadalom”.