hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az egykulcsos társasági adóról és az adóamnesztiáról is döntött az Országgyűlés

  • MTI

Az Országgyűlés 129 igen szavazattal, 68 nem ellenében kedden elfogadta a 2016-os költségvetést megalapozó törvénycsomagot, amely alapján egyebek mellett módosul az adósságképlet, és változik az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről, valamint a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező jogszabály.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján eredetileg az államadósság nominális értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési évben. A mostani módosítás eredményeként a korábbi szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Egyéb esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kell elérni. Ugyanakkor az adósságmutató csökkenése ennél is nagyobb lehet az államháztartási törvényben előírt szabály, a középtávú költségvetési hiánycél elérése által.

Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok 2 évig nem nyilvánosak – rögzítették. Az indoklás szerint a finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatja, amely a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást veszélyezteti, piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében. A rendelkezés azonban továbbra is biztosítja, hogy a nyilvánosság összevont tájékoztatást kapjon az államadósság alakulásáról, a finanszírozási tervről és stratégiáról.

A megszavazott törvény szerint 2016. január 1-je helyett 2020. január 1-jén vezetik be az egykulcsos társasági adót.   

Az elfogadott jogszabály alapján azok a költségvetési kiadási előirányzatok, amelyek mértékét a jegybanki alapkamat előző évi átlaga befolyásolja, előirányzat-módosítás nélkül is túlléphetők lesznek. Ezek a költségvetési kiadások nem tervezhetőek meg pontosan, mivel sem a központi költségvetés tervezésekor, sem a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor nem ismert a jegybanki alapkamat előző évi átlaga.

Jelenleg a reklámközvetítő, a reklámot közzétevő – jellemzően a médiaszolgáltató – reklámbevételeinek 5-20 százalékát bónuszként kapja év végén, a jogszabály azonban eltörli a bónuszrendszert, annak káros piactorzító hatására hivatkozva. Az elfogadott jogszabály alapján ezután 15 százalékos reklámközvetítői díjat kell a reklámozóknak a közvetítőknek megfizetniük. A jövőben a reklámügynökségek kizárólag a hirdetővel állhatnak szerződéses kapcsolatban.

Az elfogadott jogszabálycsomag a reklámtörvényen abban az értelemben is változtat, hogy annak egyes passzusai a jövőben az úgynevezett sales house-okra, a reklámok értékesítőire is kiterjednek. Jóváhagyták továbbá azt a módosítást, hogy a reklám közzétevője árengedményt nyújthasson a reklámközvetítőnek, amely azonban köteles azt teljes mértékben továbbadni a reklámozónak.

Az új törvény 2015. július 1-jétől átalakítja a Stabilitás megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is. A befektetés "feltörése" esetén az adó mértéke 1 éven belül 20 százalék, az 1 éven túli befektetésben tartás esetén 10 százalék. Mindez a 2016. július 1-jéig elhelyezett pénzekre vonatkozik, ezt követően továbbra is a jelenleg érvényes adózás áll vissza, vagyis a külföldről ide érkező összegeket három éven belül 32 százalékos adó megfizetése mellett, a negyedik évben 16, míg az ötödik évtől 8 százalékos adó mellett lehet felvenni.

Figyelemmel arra, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatok szervezéséhez szükséges feladatok elvégzése a vártnál tovább húzódott, a vonatkozó törvényi rendelkezések hatálybalépését két hónappal meghosszabbítja a jogszabály.

Ugyancsak eltolódik a szociális temetés bevezetésének dátuma, 2017. január 1-jéig.

Egy további módosítással a törvény kimondja: az Eximbank tevékenysége kiegészül kockázati- és magántőkealap alapításával vagy ahhoz történő csatlakozással tőkebefektetésen keresztül. A változtatás azt is egyértelműsíti, hogy az Eximbank által folyósított kölcsönt az ügyfél már meglévő, más pénzintézettel szemben fennálló kölcsönének törlesztésére is fordíthatja.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink