Az alternatív fizetési szolgáltatókra vonatkozó előírások

Megosztás Tetszik

Magyarországon is népszerűek az alternatív fizetési szolgáltatók, mint a Revolut és a Transferwise. A vállalatok kérhetik a bevételeiket ilyen alternatív számlára, sőt a munkabért is utalhatják ezekre. Ez utóbbinál azonban az utalás költségeit levonhatják a munkavállaló béréből – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

A pénzkezelés régóta szabályozott terület és néhány éve már nem csak bank kezelhet pénzt. A Revolut és a Transferwise például nem bank, hanem elektronikuspénz-kibocsátó. Nem vezetnek bankszámlát, csak elektronikus pénzt bocsátanak ki az általunk odautalt pénz helyett. Ez nagyon leegyszerűsítve abban különbözik a bankok tevékenységétől, hogy nem saját maguk vezetik a bankszámlánkat, hanem összegyűjtik a pénzt, elhelyezik a saját bankszámlájukra (a Revolutnak többek között a Lloyd Banknál van számlája) és cserébe egy elektronikus nyilvántartást vezetnek, ahol látható, hogy mennyi pénzünk van náluk. Az elektronikus nyilvántartásban szereplő összeggel fizetni tudunk akár egymás számlái között, akár más szolgáltatóknál.

Munkabér utalása alternatív számlára? igen, de költséggel jár

Lehet egy cégnek alternatív számlája? Igen. Ugyanakkor a magyar adójogi szabályok megkövetelik, éppen az adóbeszedés biztosítása érdekében, hogy az áfaalanyok pénzforgalmi számlán keresztül bonyolítsák az áfaköteles tevékenységüket. Ugyanezt a célt szolgálja a vállalatok közötti készpénzfizetés korlátozása. (Vállalkozások egymás között maximum másfél millió forintig fizethetnek készpénzben, az ezt meghaladó összegeket utalással kell teljesíteni.) Az alternatív szolgáltatók azonban nem vezetnek bankszámlát, csak egy elektronikus nyilvántartást.

„Hiába nem tekinthető bankszámlának az alternatív számla, az adószabályok által megkövetelt pénzforgalmi számla definíciójának mégis megfelel.” – hangsúlyozta Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

Két korlátozás azért így is marad. Egyrészt a magyar cégeknek mindenképpen kell nyitniuk legalább egy magyarországi bankszámlát. Másrészt a Revolut, Transferwise és hasonló számlákat be kell jelenteni a NAV felé, mint külföldi bankszámlát. Eltitkolni tehát nem lehet, és nem is érdemes ezeket a számlákat, hiszen, ha máshonnan nem, a könyvelésből ki fog derülni, hogy a cég máshova is kap pénzt a vevőktől.

Egyre gyakoribb, hogy egy cég nemcsak a bevételeit szeretné alternatív számlára kapni, hanem a munkavállalók kérik, hogy a fizetésüket ilyen szolgáltatókhoz utalják. A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkabért készpénzben vagy fizetési számlára utalással kell kifizetni. Hasonlóan a céges számlákhoz, itt is levezethető, hogy az alternatív számlák is fizetési számláknak minősülnek. Eddig tehát rendben van.

Na de ki fizeti a révészt? A munka törvénykönyve szerint a munkavállalóra lehet terhelni az utalási költséget, ha külföldi számlára kéri az utalást. Mivel a Revolutnak és a Transferwise-nak egyelőre csak nemzetközi utalással lehet fizetni, ezért az utalási költséget a cég minden további nélkül levonhatja a munkavállaló béréből. Ezt is érdemes figyelembe venni akkor, amikor az alternatív számlák költségeit elemezzük – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group szakértője.

Cafeteria-kártyák

Az elmúlt években szinte teljesen megszűnt a cafeteria-juttatások adókedvezménye, de továbbra is sok cég használja ezt. Egyedül a SZÉP kártya, amely változatlanul kedvezményesen adózik, illetve néhány nagyon célzott juttatás. A SZÉP kártyára utalható összegeknek viszont felső korlátja van. Ezzel szemben több piaci szereplő is ajánlja az elektronikus utalványkártyát. „Látni kell azonban, hogy ezek az utalványok már a bérrel azonos módon adóznak. Adminisztratív könnyítést jelenthetnek tehát, és felső korlát nélkül adhatók, de nem biztos, hogy a munkavállalók örülnek, ha bankszámla helyett ilyen utalványban kapják a pénzük egy részét.” – tette hozzá Fischer Ádám.

Előnye viszont, hogy sokkal rugalmasabb, a cafeteria ugyanis nem munkabér. Ez azért fontos, mert a munkabér módosításához a munkavállaló hozzájárulása is szükséges, ezzel szemben a cafeteriára vonatkozó belső szabályzatokat akár egyoldalúan is módosíthatja a munkáltató például egy évközi emelés érdekében, miközben a cafeteria-kártyákra juttatott pénz lényegében korlátlanul felhasználható. Amikor a maihoz hasonló ritmusban emelkednek a bérek, ez is egy megfontolandó irány lehet a munkavállalók javadalmazására.