adozona.hu
Az állam finanszírozási képességéről, a háztartások megtakarításairól és hitelfelvételéről közölt adatokat az MNB
//test-adozona.hu/altalanos/Az_allam_finanszirozasi_kepessegerol_a_hazt_XDSRN7
Az állam finanszírozási képességéről, a háztartások megtakarításairól és hitelfelvételéről közölt adatokat az MNB
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP -1,2 százalékát tette ki, közölte az MNB. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 67,0 százalékát érte el 2019 második negyedévének végén. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 68,7 százaléka volt. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP 5,2 százaléka volt.
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP -1,2 százaléka volt (-517 milliárd forint). 2019 második negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 1,1 százalékát tette ki (120 milliárd forintot).
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2019 második negyedévének végén a GDP 67,0 százaléka volt (29 519 milliárd forint). Az adósságot a tranzakciók 113 milliárd forinttal, az átértékelődések pedig 47 milliárd forinttal növelték a tárgynegyedévben. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor maastrichti adóssága a pénzügyi számlák módszertana alapján számolt 67,0 százaléknál 1,7 százalékponttal magasabb, a GDP 68,7 százaléka volt. Az államháztartás nettó tartozása (24 198 milliárd forint) a GDP 54,9 százalékát tette ki 2019 második negyedévének végén.
2019 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége 179 milliárd forint volt. Pénzügyi eszközei közül tranzakcióból fakadóan jelentősen növekedett a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány, és erőteljesen emelkedtek az uniós támogatások miatti követelések is. Kisebb mértékű növekedés mutatkozott még tranzakcióból fakadóan a hosszú lejáratra nyújtott hitelek és az adókövetelések esetében, miközben a központi kormányzat által tartott értékpapírok és a birtokolt részesedések állománya csökkent. A kötelezettségek terén 2019 második negyedévében is nagymértékű kötvénykibocsátás valósult meg, ami iránt elsősorban a háztartások részéről mutatkozott kimagasló kereslet, de a külföldiek is jelentős mértékben vásároltak, miközben a pénzügyi vállalatoknál nettó visszaváltás történt. Számottevően csökkent viszont tranzakcióból fakadóan a kibocsátott kincstárjegy-állomány, főleg a háztartások esetében történt nagy összegű nettó visszaváltás. Mivel a két ellentétes irányú folyamat lényegében kiegyenlítette egymást, így a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírállomány tranzakcióból kifolyólag alig változott a negyedév során. Kis mértékben növekedtek viszont az egyéb kötelezettségek, ezen belül is a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni tartozások.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 77 milliárd forint volt 2019 második negyedévében. A szektor pénzügyi eszközei közül a hitelintézeteknél tartott betétállomány jelentősen csökkent, és nettó értékpapír-visszaváltás is történt. Csak az egyéb, elsősorban adójellegű követelések mutattak mérsékelt növekedést. Kötelezettségeik csökkenésében az egyéb kötelezettségek visszaesése játszott meghatározó szerepet, ami egyrészt a vállalatokkal szembeni adótartozásoknak, másrészt a központi kormányzattal szembeni támogatási előlegeknek tudható be.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 18 milliárd forint volt. Eszköz oldalon növekedtek a központi kormányzatnál elhelyezett betéteik, míg kötelezettségeik terén tranzakcióból fakadóan nem történt érdemi elmozdulás.
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP 5,2 százaléka (2287 milliárd forint) volt, 2019 második negyedévében pedig a negyedéves GDP 5,6 százalékát tette ki (638 milliárd forintot).
A háztartások pénzügyi eszközei közül a második negyedévben tranzakcióból eredően kiemelkedő mértékben növekedtek a hosszú lejáratú állampapírok. Jelentős mértékben növekedtek a készpénz, a folyószámla betétek és a vállalatokkal szembeni tulajdonosi követelések, kisebb mértékben a nyugdíjpénztári tartalékok és az egyéb követelések, ugyanakkor a rövid lejáratú állampapírok és a befektetési jegyek jelentősen, a lekötött betétek kisebb mértékben csökkentek.
A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan számottevően bővült a forint ingatlanhitelek állománya, és a forint fogyasztási és egyéb hitelek állománya is növekedett, de kisebb mértékben. Az egyéb pénzügyi vállalatoktól felvett hitelek kismértékben növekedtek. A háztartások egyéb kötelezettségei jelentősen emelkedtek.
Hozzászólások (0)