Az Országgyűlés előtt a 2015. évi zárszámadás

Megosztás Tetszik

Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás, kedvezően alakuló makrogazdasági mutatók, a gazdaságfehérítést célzó kormányzati intézkedések eredményeként növekvő adóbevételek, valamint a kedvezményezetteknek járó uniós támogatások maximális kifizetése jellemezte tavaly az államháztartási folyamatokat – ez olvasható a 2015. évi zárszámadási törvényjavaslatról a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján.

A parlament elé került dokumentum megállapítja azt is, az időközben hatályba lépett módosítások nem veszélyeztették a hiánycél elérését, sőt a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya még az előzetes számításokhoz képest is kedvezőbben alakult, azt bizonyítva, hogy a magyar reformok működnek.

Az Országgyűlés minden évben törvényt alkot a központi költségvetés végrehajtásáról, vagyis a zárszámadásról. Ez a költségvetéssel azonos szerkezetben, átlátható módon és kellő részletezettséggel tartalmazza az előző évben teljesített állami kiadásokat és bevételeket. Az Állami Számvevőszék jelentése megállapítja, hogy a zárszámadás a beszámolóknak megfelelően, valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat és információkat. A törvényjavaslatot az Országgyűlés jelentéssel együtt tárgyalja.

A kormány a 2015. évben is folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljának megvalósítását: a költségvetési hiány alacsony szinten tartását, az államadósság további csökkentését, az ország versenyképességének javítását, a foglalkoztatás növelését és a gazdaság növekedési pályán tartását. Ehhez kapcsolódóan számos intézkedés szolgálta a magyar emberek boldogulását, melyek közül az egyik legjelentősebb – a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseit figyelembe véve – a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása. A kormány teljesítette azon célkitűzését, hogy az államadósságon belül a devizaadósság aránya még inkább csökkenjen, mérsékelve ezáltal hazánk nemzetközi kitettségét, sérülékenységét. Ezzel egyidejűleg a gazdaság bővülésének szerkezete kiegyensúlyozottabbá, hosszú távon fenntarthatóvá vált, ezt jelzi a tavalyi évre elért 3,1 százalékos növekedési adat.

A kedvező reálgazdasági folyamatok mellett a gazdaságfehérítést célzó intézkedéseik (on-line pénztárgépek, EKÁER) ugyancsak érdemben járultak hozzá ahhoz, hogy 2015-ben a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) hiánya a kitűzött 2,4 százalékos célnál jóval kedvezőbben, 1,6 százalékra teljesült, miközben a szintén uniós módszertan szerint számolt államadósság 74,7 százalékra mérséklődött az előző évi 75,7 százalékról.

Tavaly két költségvetési törvénymódosítás történt, ezekre egyebek között a BKV Zrt. adósságátvállalása, a Modern Városok Programban szereplő fejlesztések megvalósítása, valamint a migrációs nyomás kezelése miatt volt szükség. Ez utóbbira, továbbá a magyar és az uniós határok megvédésére összesen 84,1 milliárd forint többletforrást biztosított a kormány, ami többszöröse az uniótól e célra kapott támogatásoknak.