hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az Alkotmánybírósághoz fordul az MNB

  • adozona.hu

Tegnap eljárásjogi ügyben – a „kiadmányozás” szó megítélése kapcsán – a Kúria két tanácsa a Magyar Nemzeti Bank és a jogalkotó álláspontjával szemben foglalt állást. Az MNB a Kúriai ítéleteket tiszteletben tartja, de az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály szövege, az azzal egybecsengő miniszteri indokolás és a Kúria ítélete közti ellentmondás feloldása érdekében – írja az mnb.hu.

Az MNB közleménye szerint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény a hatósági jogkörök gyakorlását az MNB-n belül működő Pénzügyi Stabilitási Tanácshoz (PST) telepíti. Ugyanakkor, mivel nyilvánvalóan ellehetetlenítené a PST működését, ha a testületi döntéshozatali szervnek évente sok ezer ügyben egyedi döntést kellene hoznia, ezért a jogalkotó lehetővé tette, hogy a kiadmányozási jogot a PST ügyrendjében az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhassa át.

A törvényhez fűzött miniszteri indokolás egyértelműen kifejti, hogy „a törvény a rugalmasabb döntéshozatal érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács a (…) hatósági döntések meghozatala, valamint a döntést megtestesítő okirat aláírása is delegálható legyen (…).”

A PST tehát a jogszabálynak és a teljesen világos és határozott jogalkotói akaratnak megfelelően alakította ki ügyrendjét, s ebben a kiadmányozási jog delegálását.

A Kúria két ítéletével a ”kiadmányozás” szó jelentését kizárólag az okirat (döntés) aláírására vonatkozó jogként határozta meg, holott a – kétségtelenül régies – „kiadmányozás” szó tartalma az értelmező szótár és a világos miniszteri indokolás szerint is ennél bővebb: döntéshozatal és a döntést megtestesítő okirat aláírása is egyben. Éppen emiatt módosította a jogalkotó – indokolása szerint – az MNB törvényben korábban használt egyszerű „aláírás” szót a döntési jogkört is magába foglaló „kiadmányozás” kifejezésre.

Az MNB a jogszabály, az azzal összhangban lévő miniszteri indokolásban kifejtett világos és pontos jogalkotói akarat és a Kúria ítélete közt lévő ellentmondás feloldása érdekében az Alkotmánybírósághoz fordul, valamint egyeztetést kezdeményezett a Nemzetgazdasági és az Igazságügyi Minisztériummal – olvasható az mnb.hu-n.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink