adozona.hu
Az Alaptörvény újabb módosítását célzó javaslatot nyújtottak be
//test-adozona.hu/altalanos/Az_Alaptorveny_ujabb_modositasat_celzo_java_L8P12Y
Az Alaptörvény újabb módosítását célzó javaslatot nyújtottak be
Tetszik
Benyújtotta az Alaptörvény tizenegyedik módosítását célzó javaslatot kedden a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté indítványa szerint az önkormányzati választásokat egy napon tartanák az európai parlamenti képviselők választásával, valamint a történelmi hagyományok miatt a megyék neve vármegyére változna.
Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozza, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek következő, 2024. évi választását október helyett áprilisban, májusban, júniusban vagy júliusban lehessen megtartani az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, vagyis a szavazásokat egy napra lehessen kitűzni – olvasható a javaslat indoklásában.
"Tekintettel arra, hogy az európai parlamenti képviselők választása nem rögzített időpontban történik, hanem az eddigi gyakorlat alapján májusban vagy júniusban, amelyektől egy-egy hónappal el lehet térni, ezért az együttes lebonyolításra akkor van lehetőség, ha az európai parlamenti választásra előzetesen meghatározott konkrét négynapos időkeret az Alaptörvényben a helyhatósági választások megtartására rögzített április-július időszakba esik."
Kocsis Máté javaslatának indoklásában felidézi, hogy az idei országgyűlési választás és az országos népszavazás közös eljárásban történő lebonyolítása jelentős, több mint 10 milliárd forintos költségmegtakarítást eredményezett. "Ezért a javaslat az európai parlamenti képviselők választásának és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának egy időpontban történő megtartását írja elő."
A módosítás emellett tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is: "a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik".
Az indoklás szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. "A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti."
A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése – tartalmazza az Alaptörvény 11. módosítását célzó javaslat indoklása.
A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
"Tekintettel arra, hogy az európai parlamenti képviselők választása nem rögzített időpontban történik, hanem az eddigi gyakorlat alapján májusban vagy júniusban, amelyektől egy-egy hónappal el lehet térni, ezért az együttes lebonyolításra akkor van lehetőség, ha az európai parlamenti választásra előzetesen meghatározott konkrét négynapos időkeret az Alaptörvényben a helyhatósági választások megtartására rögzített április-július időszakba esik."
Kocsis Máté javaslatának indoklásában felidézi, hogy az idei országgyűlési választás és az országos népszavazás közös eljárásban történő lebonyolítása jelentős, több mint 10 milliárd forintos költségmegtakarítást eredményezett. "Ezért a javaslat az európai parlamenti képviselők választásának és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának egy időpontban történő megtartását írja elő."
A módosítás emellett tartalmazza az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is: "a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik".
Az indoklás szerint a magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. "A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti."
A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése – tartalmazza az Alaptörvény 11. módosítását célzó javaslat indoklása.
A javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)