adozona.hu
Áron alul adta el ingatlanát? Így kérheti a különbözetet a vevőtől
//test-adozona.hu/altalanos/Aron_alul_ertekesitette_ingatlanat_Igy_kerh_CCYNHG
Áron alul adta el ingatlanát? Így kérheti a különbözetet a vevőtől
2008-ban adásvételi szerződés alapján értékesített külterületi szántót túl alacsony áron kelt el, lehet-e különbözetet kérni a vevőtől? Amennyiben nem kíván fizetni, van-e jogorvoslati lehetőség? Mi a helyzet abban az esetben, ha a szántó árverés során került az új ügyfél tulajdonába? – kérdezte olvasónk. dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Árveréskor a végrehajtó közli a becsértéket, és a közléstől számított 15 napon belül lehetett végrehajtási kifogást előterjeszteni. Ilyen esetben a becsértéket a bíróság – szükség esetén szakértő közreműködésével – állapította volna meg. A végrehajtásnak igen szigorú szabályai vannak. Mivel 2008-as a szerződéskötés időpontja, már csak a polgári perrendtartás szerinti rendkívüli jogorvoslatokkal lehetne élni – perújítás, felülvizsgálat – a dokumentumok és a dátumok átvizsgálása után.
Amennyiben nem végrehajtás útján került értékesítették a földterületet, szintén kizárólag bírósághoz lehet fordulni az ügyben és – az ügy 2008-as dátuma miatt – szintén csak rendkívüli perorvoslatok jöhetnének szóba.
A fenti esetben a szerződés érvénytelenségének egyik esetéről a szerződés megtámadhatóságáról beszélhetünk. A szerződés érvénytelenségnek két esete van: a semmisség és a megtámadhatóság. A különbség közöttük az, hogy míg a semmisségre bárki, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, határidő nélkül hivatkozhat, addig a megtámadhatóság esetén a szerződés csak akkor lesz semmis, ha azt a bíróság a megtámadás következtében nyilvánítja – egyébként a megkötéséig visszamenőleges hatállyal – érvénytelenné.
A megtámadhatóság esete a feltűnő értékaránytalanság miatt indítható per. Erről akkor beszélünk, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékaránytalanság.
A bírói gyakorlat a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti 20 százalékot el nem érő különbséget még nem, a 40-50 százalékot meghaladót pedig minden esetben feltűnőnek tekinti. A kettő közé esik a bíróság mérlegelési lehetősége. Hangsúlyozni kell, hogy mindig az eset összes körülményeinek vizsgálata alapján lehet csak eldönteni, hogy az értékkülönbség feltűnően nagy, vagy sem. Amennyiben az értékkülönbség feltűnő, a bíróság úgy orvosolhatja ezt, hogy addig mérsékli az ellenszolgáltatás összegét, hogy az már ne legyen feltűnően értékaránytalan.
Hozzászólások (0)