Amit minden külföldi cégnek tudnia kell, ha Magyarországon akar eladni

Megosztás Tetszik

Hogyan értékesíthet rendszeresen Magyarországon egy külföldi illetőségű cég, és milyen bevallási kötelezettségeknek kell eleget tennie? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.

Egy cseh cég magyar adószámot igényelt, Magyarországon raktárat bérel, és innen szolgálja ki magyar vevőit. A számlát a magyar áfaszabályoknak megfelelően 27 százalékos áfatartalommal állítja ki. Milyen bevallási kötelezettsége keletkezik Magyarországon? – kérdezte olvasónk.

Amennyiben a szóban forgó cég adóraktár céljaira bérli a raktárat és a termék adóraktárból való kitárolására annak belföldre történő értékesítése eredményeként kerül sor, úgy az adott termékre irányadó magyar áfamértékkel kell az ügyletet kezelni. Jelen esetben ez megtörtént, a cseh vállalkozás 27 százalékos áfa felszámításával állítja ki számláit (magyar adószámmal is rendelkezik). A külföldi vállalkozás által belföldön teljesített termékértékesítésekről a magyar áfatörvénynek megfelelő számlát kell kiállítani. (Ezt az érintett cég meg is teszi.)

A magyar adószám birtokában a cseh vállalkozás ugyanolyan rend szerint köteles benyújtani az áfabevallásokat, mint az egyéb belföldi adóalanyok. Bevallásaiban számol el az adókötelezettségével, illetve jogosult a bevallásaiban a Magyarországon felmerült áfát visszaigényelni.

Ha a Magyarországon folytatott értékesítés rendszeres, úgy vizsgálandó, kell-e fióktelepet létesítenie a cégnek belföldön.
A külföldi vállalkozás ugyanis kétféle módon folytathat tevékenységet Magyarországon:

– a tevékenysége végzésekor telephelyet (fióktelepet) hoz létre, illetve
– amikor nem valósul meg a telephely alapításra vonatkozó kötelezettség.

Abban az esetben, ha rendszeres belföldi értékesítésről van szó, a külföldi vállalkozás tevékenysége Magyarországon a társasági adróról (Tao) szóló törvény 4. § 33. pontja, illetve a cseh-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény (1996. évi XCIII. tv.) alapján telephelyet keletkeztet. Ezért az érintett cég az általános forgalmi adó mellett a társasági adó alanyává is válik. Ez társasági adó bevallási és befizetési kötelezettséget is eredményez.

A külföldi vállalkozás akkor működhet Magyarországon fióktelep létesítése nélkül, ha

– a Tao.-tv. fentebb idézett pontja  alapján nem keletkezik telephelye Magyarországon, illetve
– keletkezik ugyan a hivatkozott jogszabályi hely alapján belföldön telephelye, de azon a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 3.§.(2) bekezdésében felsorolt tevékenységet folytat.

Rendszeres belföldi értékesítés esetén a cseh cég itteni fióktelepe útján (1988. évi XXIV. tv. 3.§. (1) bek.  b) pont)  folytathatja tevékenységét Magyarországon. Ebből következően alanya a számviteli törvénynek, fióktelepe könyveit az abban rögzített szabályok figyelembevételével kell vezetnie.

A társasági adó alapját a kettős könyvvitel szabályai szerint vezetett nyilvántartás adatai alapján megállapított adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni a Tao-törvény 6. § (1)-(2) bekezdésének előírásai szerint.

Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megillető fizetési kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell teljesíteniük, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint Magyarországon a biztosítás kiterjed.