Amikor a jegyző felülírta az építési engedélyt, és lőttek a kilátásnak

Megosztás Tetszik

Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során nem a közigazgatási határozat elnevezését, hanem annak tartalmát kell figyelembe venni. Sérti a jogorvoslathoz való jogot és a bírósághoz fordulás jogát, ha a közigazgatási hatóság olyan formában hozza meg az ügy érdemére vonatkozó döntését, amely forma érdemben semmilyen jogorvoslattal nem támadható – állapította meg a Kúria egy építéshatósági eljárásban.

A jegyző által kiadott jogerős építési engedély alapján elkezdett kivitelezés során az építésvezető észlelte, hogy az engedélyezési terv szerinti épület magassága alacsonyabb szintre van jelölve, mint amit a korábbi elképzelés tartalmazott.

A jegyző az ügyben – először tájékoztatta erről a telekszomszédot, majd kijavító határozatot hozott, végül –  kijavító végzésben az épület magasságát több mint egy méterrel magasabban állapította meg, mint ami az építési engedélyben szerepelt. Ennek következtében a lejtős telken feljebb lévő telekszomszéd ingatlanából kitakarta a kilátást az új ház.

A telekszomszéd a kijavító végzés ellen a közigazgatási eljárásban nem tudott jogorvoslattal élni, ezért minden lehetőséget megragadva több kísérletet tett jogorvoslati jogai gyakorlására a bíróság előtt. A kijavító döntés elleni bírósági felülvizsgálati eljárások során azonban a bíróságok kizárólag formai és nem tartalmi szempontból ítélték meg az ügyet, így a felperes jogorvoslathoz való jogával végeredményben nem tudott élni.

A felperes a Kúriához felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a kijavító végzés tartalma szerint módosítja az építési engedélyt. A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem központi eleme, hogy a felperesnek érdemi jogorvoslati lehetősége nem volt az építési engedélyt valójában módosító kijavító végzéssel szemben. Az alaptörvény 28. paragrafusa szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával összhangban értelmezik.

A polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) célja az 1. paragrafus és a 2. paragrafus (1) bekezdése szerint a jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás jogának biztosítása. Jelen ügyben az építési engedélyben az abszolút magasságot kijavító közigazgatási döntés nem vitásan közvetlenül érinti a telekszomszéd felperes jogát, jogos érdekét. Az alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének immanens tartalma a jogot vagy jogos érdeket sértő hatósági és más közigazgatási döntés elleni jogorvoslat lehetősége.

A Kúria ez alapján az ügyben született – a keresetlevelet érdemi vizsgálat nélkül elutasító elsőfokú, valamint az áttételt elrendelő másodfokú – bírósági végzéséket hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. Megállapította, hogy a felperes keresetlevele alapján a bíróságoknak fel kellett volna ismernie, hogy a jegyző kijavító döntése valójában az építési engedély módosítására irányul, amelyre a kijavító végzés alkalmatlan döntési forma.

A Kúria – megerősítve az 1/2009. számú KJE határozatban foglaltakat – elvi éllel mutatott rá, hogy közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során nem a közigazgatási határozat elnevezését, hanem annak tartalmát kell figyelembe venni. Sérti a jogorvoslathoz való jogot és a bírósághoz fordulás jogát, ha a közigazgatási hatóság olyan formában hozza meg az ügy érdemére vonatkozó döntését, amely forma érdemben semmilyen jogorvoslattal nem támadható.