Alkotmánybírósági határozat az ügyvédi letétbe helyezett letét kifizetésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességről

Megosztás Tetszik

Az ügyvédi letétbe helyezett letét kifizetésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló 17/2024. AB határozatot a Magyar Közlöny 2024. évi 77. számában, június 23-án tették közzé.

Az indítványozó mint letevő és egy ügyvéd között 2007. október 18-án létrejött letéti szerződés alapján az indítványozó 29 millió Ft-ot letétbe helyezett egy későbbi időpontban megvalósítandó ingatlanberuházás fedezeti igazolásaként. A szerződésben rögzítették, hogy a letét összege az indítványozó által adott, két tanú által aláírt meghatalmazás alapján fizethető ki a meghatalmazott részére. Az indítványozó 2007. november 14-én megkísérelte felvenni a befizetett letéti összeget, de az ügyvédtől azt a tájékoztatást kapta, hogy azt meghatalmazás alapján 2007. november 5-én kifizette (az ügyvéd saját) testvérének. A meghatalmazáson – mint később bebizonyosodott – nem az indítványozó aláírása szerepelt, azt helyette az ügyvéd testvére írta alá.

Az indítványozó – jogi képviselője útján – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.577/2019/5. számú ítélete, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.574/2018/4/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel az álláspontja szerint ellentétes az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogával, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt, tisztességes bírósági eljáráshoz való jogával.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó nem teremtette meg teljeskörűen annak a törvényi garanciáit, hogy az ügyvédi letétbe helyezett letét kifizetésre kerüljön annak, akit az a letéti szerződés alapján, vagy a szerződés megszűnésekor megillet, azonban azt a letétet kezelő ügyvéd (letéteményes) bármely okból nem fizeti vissza.

Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a törvényalkotónak olyan törvényi szabályozást kell kialakítania, ami garantálja azt, hogy abban az esetben, ha az ügyvéd bármely okból – ideértve az általa elkövetett bűncselekményt is – a letéti szerződés alapján, illetve annak megszűnésekor a jogosultat jogszabály, illetve letéti szerződés alapján jogszerűen megillető letéti összeget nem tudja kifizetni, akkor a jogosult ebben az esetben is feltétlenül hozzájuthasson az őt megillető letéti összeghez.

Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenességet előidéző mulasztás felszámolására hívta fel az Országgyűlést.

A teljes határozatot itt olvashatja el.