Aki többet tanul, tovább él?

Megosztás Tetszik

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnye közül – a munkaerő-piaci előnyök mellett – a kutatások egyértelműen kimutatják, hogy a magasabb végzettség magasabb várható élettartammal jár együtt – állapítja meg elemzésében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet.

Az iskolázottság és élettartam közötti kapcsolat független a különböző társadalmi csoportoktól és országoktól, azaz a képzettség pozitív hatása – eltérő mértékben – minden egyénnél és minden országban jelentkezik (Cutler & Lleras-Muney, 2010).

A témában végzett kutatások emellett megerősítik azt is, hogy a képzettebbek magasabb élettartamát nem valamilyen külső ok magyarázza, így például nem a szülők jobb társadalmi státusza miatt lesz valaki képzettebb és egészségesebb, a magasabb és alacsonyabb végzettségűek közötti élettartambeli különbséget egyértelműen az iskolázottság különbsége magyarázza (Groot et al. 2007).

Az iskolázottságból fakadó magasabb várható élettartam több okra vezethető vissza, összességében azonban elmondható, hogy a különbség fő oka, hogy az iskolázottabbak átlagosan egészségesebben és jobb életkörülmények között élnek. Az egészségesebb életmódhoz hozzájáruló tényezők között értelemszerűen fontos szerepe van a magasabb végzettségűek bérelőnyének: az iskolázottabbak átlagosan többet költenek az egészségükre, és hozzáférnek olyan egészséget javító javakhoz, mint a sportolási lehetőségek, a kiterjedtebb egészségügyi biztosítás, a magánellátások vagy akár a különböző dohányzásról leszoktató módszerek.

Szintén a munkaerő-piaci előnyök közé sorolható, hogy az iskolázottabbak jellemzően jobb munkakörülmények között dolgoznak, illetve körükben alacsonyabb a veszélyes munkákat végzők aránya.

Emellett a vizsgálatok azt mutatják, hogy az alacsonyabb és magasabb végzettségűek egészséggel kapcsolatos attitűdjeiben is különbségek vannak. A képzettebbek általában kockázatkerülőbbek az egészségükkel kapcsolatban: körükben a legtöbb ország esetében átlagosan alacsonyabb az elhízottak aránya, és kevésbé elterjedtek az olyan egészségtelen szokások, mint a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás, de a kockázatkerülés

megnyilvánul olyan szokásokban is, mint a biztonsági öv használata vagy a háztartási balesetek esélyének csökkentésére tett erőfeszítések (Cutler & Lleras-Muney, 2010).

A magasabb végzettségűekre jellemző az is, hogy rendszeresebben vesznek részt orvosi megelőző vizsgálatokon, illetve a meglévő betegségeik miatti rendszeres kontrollvizsgálatokon, mint az alacsonyabb végzettségűek. Utóbbi esetben kimutatható az is, hogy a betegségeikkel – legfontosabbként például a cukorbetegséggel vagy a magas vérnyomással – kapcsolatban az iskolázottabbak kevesebb téves információval rendelkeznek, és könnyebben tartják be az előírt kezeléseket, mint az alacsonyabb végzettségű betegtársaik (Goldman & Smith, 2002).

Az iskolázottság és a várható élettartam, illetve az egészség kapcsolata Magyarország esetében különösen erősen jelenik meg. Az OECD egy friss tanulmányában (Murtin et al. 2017) 23 országban vizsgálta a várható élettartam alakulását a 25 és 65 évesek körében nem és iskolázottság szerint. A tanulmány szerint a vizsgált országokban a magasabb végzettségű férfiak átlagosan 8, míg a nők átlagosan 5 évvel hosszabb életre számíthatnak 25 éves korukban, mint az alacsonyabb végzettségű társaik.

A várható élettartambeli különbség azonban Magyarország esetében a legmagasabb: egy 25 éves, felsőfokú végzettségű férfi Magyarországon átlagosan 14 évvel élhet tovább, mint egy ugyanilyen korú és nemű középiskolai végzettséggel nem rendelkező személy.

Mindez azt jelenti, hogy az OECD becslése szerint átlagosan egy 25 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar férfi még 53,9 évet fog élni, míg egy érettségivel nem rendelkező azonban mindössze 39,8 évet. A tanulmány kiemeli, hogy hasonló mértékű különbséget egyedül Lettországban, Lengyelországban és Csehországban tapasztalhatunk.

A tanulmány emellett megállapítja, hogy az alacsony végzettségű férfiak körében minden magas halandósággal rendelkező és nagy képzettség szerinti különbséget mutató országban a halálozás oka elsősorban – Magyarországon a legmagasabb arányban, körülbelül a halálozások fele esetében – szív- és érrendszeri betegségekre vezethető vissza. Ezzel párhuzamosan pedig az alacsonyabb halálozási mutatóval és kisebb végzettség szerinti különbségekkel rendelkező országokban ezek a betegségek kevésbé elterjedtek.

Mindez azt jelenti, hogy – az életmódbeli különbségekre is visszavezethető – szív- és érrendszeri betegségek elterjedtségében tapasztalt különbségek nagy mértékben magyarázzák az alacsony és magas végzettségűek várható élettartama közötti különbséget.