Adózás, tb és ügyintézés külföldi munkánál

Megosztás Tetszik

Külföldi munka adózási, társadalombiztosítási és ügyintézési teendőiről érdeklődött olvasónk. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.

Olvasónk az alábbiakban részletezte kérdését: „Cégünk egy osztrák céggel tervez szerződést kötni, melynek keretében munkavállalóink kiküldetésben Ausztriában fognak munkát végezni, előreláthatólag 1 évig. A társadalombiztosításukat A1-es nyomtatvány igénylésével Magyarországon fogjuk rendezni, de tudomásunk szerint, mivel 183 napnál többet lesznek Ausztriában, adózniuk Ausztriában kell. Kérdés az, hogy ebben az esetben az évközi bérszámfejtés és az év végi bérpapír kiadása hogyan történik? Ausztriában milyen igazolás alapján fogják az adóbevallást elkészíteni, és, ha eltérés van a levont adóelőlegek és az Ausztriában fizetendő adó között, akkor annak mi lesz a sorsa?”

Ha a kft. a munkavállalóját ideiglenesen (legfeljebb1+1 évig, két évig) kiküldetéssel munkavégzésre Ausztriába irányítja, lehetőség van arra, hogy a kiküldetés időtartama alatt Magyarország tb-rendszerében maradjon, azaz a társadalombiztosítási járulékokat továbbra is Magyarországon kell megfizetni – kezdte válaszát Juhász Tibor.

A magánszemélynek korlátlan adóügyi illetősége továbbra is Magyarországon van, azonban a tartózkodás hossza miatt Ausztriában korlátozott adókötelezettséggel is bír. Ausztriában nem kell a magánszemélynek munkavállalási engedélyt beszereznie. Előfordulhat azonban, hogy Ausztria hatósága előzetes nyilatkozatot követel meg a tervezett kiküldetésről a magánszemélytől. Ezt a nyilatkozatot a munkaadó kft.-nek elkészítenie.

A magyar jog alkalmazandóságáról és a biztosítási jogviszony fennállásáról szóló igazolást az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől kell kikérnie a munkáltatónak. A kérelmet az OEP-nél erre rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

Az illetékes szerv a fentiek tanúsítására az A1 jelű igazolást állítja ki. Ezen igazolás 24 hónapra szól, de méltánylást érdemlő körülmények indokolhatják a kivétel megállapítását, a munkáltató kérelmezheti, hogy az A1 jelű igazolást hosszabb időre (legfeljebb 5 évre) adják ki.

Tehát ha valamelyik EU-ország állampolgáraként ideiglenesen (legfeljebb két évig) egy másik tagállamban végzi a munkáját, vagyis kiküldetésben van, lehetősége van arra, hogy a kiküldetés időtartama alatt hazája társadalombiztosítási rendszerében maradjon.

Ennek két esete lehetséges, ha a munkavállalót a munkaadója küldte ki, vagy pedig önfoglalkoztatóként (önálló vállalkozóként) dolgozik külföldön.

A kiküldetésre vonatkozó alábbi szabályok a rövid ideig tartó külföldi munkavégzést hivatottak megkönnyíteni:

Nem kell munkavállalási engedélyt beszereznie – kivéve, ha kiküldetése Horvátországból Ausztriába szól, ahol bizonyos ágazatokra munkavállalási korlátozások vonatkoznak.

Nincs szükség a szakképesítések elismertetésére, viszont bizonyos foglalkozások esetében előfordulhat, hogy a fogadó ország hatóságai előzetes írásbeli nyilatkozatot  kérnek.

A társadalombiztosítási járulékokat továbbra is a származási országban kell megfizetni.

A kiküldetésben lévő munkavállalók vagy önálló vállalkozók a származási országuk társadalombiztosítási rendszerébe tartoznak.

A fogadó ország szabályai azonban az ott kiküldetésben lévő munkavállalókra/vállalkozókra is vonatkoznak.

Ez azt jelenti, hogy a külföldi kiküldetést teljesítőknek esetleg fizetniük kell olyan szolgáltatásokért, amelyek hazájukban ingyenesek.

Amikor a kiküldött/külföldön munkát vállaló nyugdíjba vonul, nincs szükség arra, hogy a különböző országok nyugdíjbiztosítási hatóságaihoz forduljon: a fogadó ország intézményei nem illetékesek az ország területén kiküldetést teljesítő munkavállalók/önálló vállalkozók nyugdíjbiztosítása ügyében.

A munkáltató kötelezettségei ennek teljesítése érdekében, kötelessége, hogy a kiküldetés időtartama alatt megfeleljen a fogadó országban a munkavállalók védelmére vonatkozóan hatályban lévő alapvető szabályoknak, többek között a következők tekintetében:

– a helyi minimálbér,

– maximális munkaidő és minimális pihenőidő,

– a munkaórák maximális száma,

– az éves fizetett szabadság minimuma (jog a szabadsághoz),

– a munkahelyi egészségvédelem és biztonság,

– várandós nők és fiatalok foglalkoztatásának feltételei,

– a gyermekmunkát tiltó szabályozást is be kell tartani.

A kiküldött magyar munkavállalók bérezése és annak nyilvántartás szabályai

Ha egy magánszemély Ausztriában kiküldetés keretén belül vállal munkát, nem a szociális biztosítás általános törvényi szabályai (ASVG) vonatkoznak rá, a törvényben, a rendeletben vagy ágazati kollektív szerződésben meghatározott ottani alapbérre jogosult.

Ennek ellenőrzése az adott adatnyilvántartó hatósághoz tartozik, amely ellenőrzéseket is végez, az ellenőrzés során a következőadatok kérhetők be a munkáltatótól:

– nettó, illetve bruttó javadalmazás és más kifizetések,

– javadalmazás alapjául szolgáló idő,

– a kifejtett tevékenység leírása,

– a tevékenység kezdetének időpontja,

– a munkavállaló alkalmazásának kezdeti időpontja,

– a tevékenységhez szükséges képzés.

A munkavállaló adataival kapcsolatban dokumentálni kell, hogy mely tevékenységhez kapcsolódóan került alkalmazásra, annak pontos megnevezésével. A személyi kartonokat az új szabályokhoz megfelelően igazítani és kiegészíteni szükséges. A bérezéssel kapcsolatos dokumentumoknak, a német nyelven is rendelkezésre kell állnia.

Ezeket a foglalkozás teljes időtartama alatt, a munkavégzés helyén kell tartani. Ha a munkavégzés helye változó, az első munkahelyen kell azokat tartani, de mindenképpen Ausztria területén belül és kérésre az ellenőrző hatóságnak 24 órán belül be kell tudni mutatni:

– a munkaszerződést (Arbeitsvertrag / Dienstzettel),

– a munkaidő-kimutatást (Arbeitszeitaufzeichnungen),

– a jövedelemigazolást (Lohnzahlungsnachweis),

– a kifizetési igazolást.

A Magyarországon szükséges ismerteket, szabályokat a NAV 4. számú információs füzete részletesen tartalmazza, ezt ajánlott áttanulmányozni. Egyben szükséges a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény megismerése is: Magyarország Ausztriával 1975. II. 25-én írta alá az 1976. évi 2. törvényerejű rendeletet, amely 1976. I. 1.-jétől hatályos.

A külföldi további kérdésekre egyértelmű választ a kiküldött munkavállalókkal foglalkozó összekötő hivatal vagy az egyablakos ügyintézési pont adhat, ezek után Ausztriában kell érdeklődni, így az igazolások kérdésében is, magam csak a hazai szabályokról tudtam tájékoztatni – zárta válaszát szakértőnk.