Sokszor okoz fejtörést nemcsak magának a kiküldött munkavállalónak, legyen az fizikai vagy szellemi dolgozó, de az adózásért felelős vezetőknek is, hogy a külföldre kiküldött dolgozónak vagy megbízási jogviszonyban tevékenykedő vezető tisztségviselőnek juttatott jövedelem hogyan adózik. s így mennyi lesz a nettó jövedelme.
Ha nemcsak pár napos vagy hetes kiküldetésben gondolkodunk – amikor a kérdéskör megválaszolása relatíve egyszerű – hanem huzamosabb időben (több mint fél év, vagy akár évek), javasolt előre tájékozódni nemcsak a magyar, de a kiküldetés szerinti országban lévő adó és járulékszabályok következményeiről. Bonyolódik a kérdés, ha az adott magánszemély különböző „magyar” juttatásokra is jogosult marad kiküldetése alatt a magyar kiküldő cégtől, legyen az bér vagy más a munkaviszonyához kapcsolódó rendszeres juttatás (például életbiztosítás, nyugdíj-előtakarékosság, SZÉP-kártya juttatás). Még érdekesebb a kérdés, ha a kiküldöttnek magának is van más, úgynevezett külön adózó jövedelme, például tőzsdei jövedelme (osztalék, árfolyamnyereség stb.), más értékpapírból származó jövedelme vagy akár magyar ingatlan bérbeadásából származó jövedelme, hogy csak néhányat említsünk.
Cikksorozatunk első részében a bérkifizetések adóvonzatait tekintjük át a külföldi kiküldetés szempontjából. A következő részben a legjellemzőbb kedvező adózású juttatási és az egyéb jövedelem típusokkal fogunk foglalkozni.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetünk néhány fontos szabályt, amelyeket a kiküldetés során szerzett jövedelem adójánál figyelembe kell venni!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel?
Tovább az előfizetéshez
Válassza az Ön számára legkedvezőbb előfizetési csomagajánlatunkat!
Tetszik
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)