Adó-bűncselekmények: megy a régi módi

Megosztás Tetszik

2016 első felében csökkent az ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt a NAV nyomozóhatóság által indított büntetőeljárások száma 2015 hasonló időszakához képest, számolt be az adatokról az adóhatóság.

A NAV nyomozóhatósága 2016 első felében 3120 ismertté vált bűncselekmény gyanúja miatt indított büntetőeljárást, amely szám 18,81 százalékkal kevesebb a 2015. első félévi adatnál (3843 darab bűncselekmény). A tárgyidőszakban az ismertté vált hatáskörös bűncselekmények 43,75 százaléka a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekmény volt. Jelentős a csődbűncselekmény (11,38 százalék), a számvitel rendjének megsértése (6,12 százalék), valamint az iparjogvédelmi jogok megsértése (5,48 százalék) bűncselekmények aránya is. Az ismertté vált bűncselekmények számának alakulása a 2015. első félévi adatokhoz viszonyítva

♦ a költségvetési csalás bűncselekmények száma 1587-ről 1365-re, 

♦ a csődbűncselekmény száma 427-ről 355-re,

♦ a számvitel rendjének megsértése bűncselekmények száma 298-ról 191-re,

♦ az iparvédelmi jogok megsértése esetszáma 320-ról 171-re, 

♦ az orgazdaság esetszáma 209-ről 147-re,

♦ a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés esetszáma 49-ről 75-re, 

♦ a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok esetszáma 142-ről 67-re módosult. 

A fenti bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési érték 60,13 milliárd forint volt, amely 12,34 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában regisztrált elkövetési érték (68,36 milliárd forint). 

Az egyes bűncselekmények kapcsán regisztrált elkövetési értékek az alábbi bűncselekmények esetében változtak jelentősebb mértékben a 2015 első félévében regisztrált számadatokhoz képest: 

♦ költségvetési csalás körébe tartozó jogsértés esetén 64,61 milliárd forintról 56,43 milliárd forintra,

♦ iparvédelmi jogok megsértése esetén 796,15 millió forintról 350,66 millió forintra,

♦ szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén 1,84 milliárd forintról 1,19 milliárd forintra, 

♦ orgazdaság esetén 1,11 milliárd forintról 1,06 milliárd forintra.

Az összesített elkövetési értékből a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekmények elkövetési értéke 93,85 százalékot tett ki, ami a bázis időszakban 94,2 százalék volt. 

A csökkenő ügyszám és elkövetési érték oka egyfelől a bevételi szakterületről, a felszámolóktól érkező kevesebb számú feljelentések száma, amely pozitív elmozdulásként értékelhető a szakterületek közötti együttműködés, valamint a felszámolókkal megvalósult egyeztetések területén.  

Másfelől az adatokban megjelenik a bűnügyi szakterület által konzekvensen követett stratégia eredménye:

♦ a szervezett bűnözői csoportok célirányos felszámolására törekedve a szakterület fokozottabban irányítja erőforrásait a kisebb súlyú (nagyobb számú) bűncselekményekről a súlyosabb, szervezetten (kisebb számban) elkövetett bűncselekmények felderítésére;

♦ a csökkenő elkövetési érték esetében szerepet játszik a felderítési/nyomozati munka időszerűségének szakmai követelménye is, amelynek keretében a terv szerint végrehajtott akciókkal a (további) bűncselekmények elkövetésének megelőzésére és megszakítására fókuszálva kevesebb kár (elkövetési érték) éri a költségvetést.