Kisegíthet a bajból a visszlízing, de mire kell figyelni az adózásban és a számvitelben?

Megosztás Tetszik

Előfordul, hogy egy cég csak úgy tud javítani a fizetőképességén, hogy – az egyébként a tevékenységéhez szükséges – tárgyi eszközt eladja egy lízingcégnek, majd lízingbe veszi azt. Ez a megoldás adózási és számviteli kérdéseket is felvet, amelyeket egy példán keresztül vizsgálunk.

Fuvarozással foglalkozó társaság 2014 januárjában egy osztrák kereskedőtől vásárol egy kamiont, amely telephelyére meg is érkezik. Előre nem látható okokból fizetési nehézségei támadnak, ezért a még használatba sem vett járművet eladja egy belföldi lízingcégnek (euróért) és azt (ugyancsak euróban) zárt végű lízing keretében visszalízingeli. Kérdés, milyen hatással van ez a cég áfa-bevallására és hogyan kell könyveiben elszámolnia.

A Közösségen belüli beszerzés áfája nem jelent problémát: ez egyrészt fizetendő áfa, másrészt pedig előzetesen felszámított és levonható áfa (azaz az áfabevallásban két helyen jelenik meg), így fizetési kötelezettséget nem eredményez.

A visszlízing (sale and lease back, vagyis add el és lízingeld vissza) egy – általában zárt végű - pénzügyi lízing konstrukció. A lényege, hogy a cég a tulajdonában lévő eszközöket eladja a lízing cégnek, ezáltal gyorsan likvid eszközhöz jut. Ezzel egyidőben az eszközöket lízingbe is veszi, és tovább használja. (Azoknak jó megoldás például, akiknek forgóeszköz hitelre van szükségük.)

Ez a megoldás tehát nem egy újabb lízing-fajtát jelent, hanem a pénzügyi lízing-konstrukcióknak egy további – vállalkozás-finanszírozási célú - felhasználási területéről van szó.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, az ügylet további szakasaziban miként kell elszámolni az áfát!