adozona.hu
A világ legnagyobb adócsalásai – az Adózóna podcastsorozata
//test-adozona.hu/altalanos/A_vilag_legnagyobb_adocsalasai__az_Adozona__2283UZ
A világ legnagyobb adócsalásai – az Adózóna podcastsorozata
Az Adózóna podcastsorozatot indít „A világ legnagyobb adócsalásai” címmel. Az egyes adásokban dr. Kiss Anna kriminológus és Sinka Júlia okleveles adószakértő beszélget egy-egy híres adóbotrányról és annak adó- és büntetőjogi vonatkozásairól.
A görög gabonabotrány
A jugoszláv kukoricaügyként is emlegetett eset során egy görög cég hamis, görög eredetmegjelöléssel jugoszláv kukoricát exportált Belgiumba, hogy elkerülje az Európai Közösségeken kívüli országokból származó termékek után fizetendő mezőgazdasági lefölözést. A hamis eredetmegjelölésre megvesztegetett görög hivatalnokok segítségével tettek szert. Az ügy kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy annak kapcsán mondta ki először az Európai Unió Bírósága: a tagállamoknak a közösségi jogot sértő cselekményeket hasonló anyagi és eljárásjogi szabályok mentén kell üldözniük, mint a nemzeti jogot sértő hasonló súlyú cselekményeket.
Második rész: A Ronaldo-ügy
Cristiano Ronaldo portugál származású labdarúgó ellen 2017-ben indított eljárást a spanyol ügyészség adócsalás miatt, mert 2011 és 2014 között 14,76 millió euró adót nem fizetett be az államkasszába. Adótervezés, adóelkerülés vagy adókikerülés? Az ügy kapcsán dr. Kiss Anna kriminlógus és Sinka Júlia adószakértő beszélget.
Harmadik rész: A Mahagében-ügy
A Mahagében-ügyként emlegetett eset során akácrönkvásárlásról szóló számlát állított ki a szállító, amit a vevő befogadott, és élt áfalevonási jogával. Az adóhatóság azonban szabálytalanságokat talált a szállítónál, mivel a nyilvántartásaik szerint rendelkezésre álló áru kevesebb volt, mint amennyi a számlán szerepelt, ezért fiktívnek minősítette az ügyletet, és elvonta a számlabefogadó adólevonási jogát, valamint kifogásolta, hogy az érintett társaság nem győződött meg a számla kibocsátójának szabályszerű magatartásáról.
Az ügy kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy az Európai Unió Bírósága kimondta: nem lehet elvitatni az adólevonási jogát annak, aki ténylegesen megvalósult ügylet részese és szabályszerűen járt el, nem követett el mulasztást.
Negyedik rész: Beruházás bérelt ingatlanon
Hogyan trükköznek egyesek egy hétköznapi céges üggyel is: hogyan kerül át a bérelt ingatlanon végzett beruházás áfája az állami költségvetésből fű alatt a bérlő zsebébe?
A bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása akkor is számos számviteli és adózási kérdést vet fel, ha a felek minden jogszabályt szeretnének betartani, és távol áll tőlük minden csalárd szándék.
Ügyeskedés kontra jogkövető megoldás – beszélgetésünkben mindkettő terítékre kerül.
Ötödik rész: A Pandora-botrány
Attól még, hogy egy adótervezési megoldás – mint például az offshore cégek alapítása – nem ütközik jogszabályba, morális szempontból még megkérdőjelezhető lehet.
Az agresszív adótervezés elleni fellépést azonban nemcsak a jogszabályok, de a tagállamok – sőt, számos esetben döntéshozóik – eltérő érdekei is nehezítik.
Beszélgetésünkben szó lesz az adókijátszó politikusokról és világhírű művészekről, offshore cégekről, valamint a tervek szerint jövőre életbe lépő globális minimumadóról is.
Hatodik rész: itt a mozdony, hol a mozdony?
Hogyan változhatott a roncstelepre való, üzemképtelen, rozsdás öreg mozdony értéke a korábbi tízszeresére, miért cserélt egy év alatt többször is gazdát?
Beszélgetésünkben a közel 10 évvel ezelőtti, 47 millió forint adóhiány, bírság és késedelmi pótlék kiszabásával zárult adócsalás hátterét elemezzük.
Hozzászólások (0)