A tagállamok a pénzügyi csomag blokkolásának feladására szólították fel a magyar és a lengyel kormányt

Megosztás Tetszik

Egy nappal a hétfői vétózás után az általános ügyek tanácsában a tagállamok kivétel nélkül a pénzügyi csomag blokkolásának feladására szólították fel a magyar és a lengyel kormányt, míg Róma és Madrid szerint a két országnak kell majd viselnie a felelősséget az esetleges következményekért. Berlin reméli, hogy a következő néhány napban sikerül feloldani a patthelyzetet, bár nagyon szűknek tűnik a mozgástér, olvasható a Bruxinfo oldalán.

A hétéves uniós keretköltségvetés és a helyreállítási alap hatályba lépéséhez szükséges jogszabályok mielőbbi elfogadását sürgette a miniszterek többsége az általános ügyek tanácsának keddi videókonferenciáján, amely rávilágított a jogállamisági feltételrendszer miatt blokkoló magyar-lengyel páros elszigeteltségére.

Az MFF-nek szentelt nyilvános vitán a német soros elnökség és az uniós biztos mellett 15 tagállam minisztere kért szót, és közülük tizenhárman az 1800 milliárd eurós pénzügyi csomag haladéktalan elfogadására szólítottak fel, arra kérve a magyar és a lengyel kormányt, hogy az európaiak és saját polgárainak az érdekében is álljon el a további blokkolástól. Varga Judit szerint azonban az uniós kifizetések jogállamisághoz kötése kezdettől fogva Magyarország megbüntetéséről szólt, és lengyel kollégájával együtt hangsúlyozta, hogy „addig semmiről sincs megállapodás, amíg a csomag minden egyes eleméről nem kötöttek egyezséget a felek”.

A két ország nagykövetei hétfőn két dossziéval (az MFF-rendeletre vonatkozó politikai megállapodás és a helyreállítási eszköz végrehajtásához szükséges saját forrásokról szóló határozat) szemben is politikai vétót emeltek, megakasztva ezzel a hétéves pénzügyi keret (MFF) és az európai gazdaság talpraállását elősegíteni hivatott helyreállítási csomag gyors elfogadását. A vétó igazából egy harmadik jogszabálynak, a jogállami feltételrendszerről szóló rendeletnek szólt, amelyet a két kormány körömszakadtáig ellenez, viszont a tagállami szavazatok minősített többsége is elég a jóváhagyásához.

A hétfői még nem a hivatalos döntés, hanem egyfajta próbaszavazás volt annak kipuhatolására, hogy mire lehet számítani a jogszabályokról tartandó hivatalos szavazáskor. A magyar és a lengyel vétó veszélyével és egy súlyos politikai válsággal szembesülve az uniós „vezérkar” a színfalak mögött a legmagasabb szinten egyeztetéseket kezdett Budapesttel és Varsóval.

Az európai ügyekért felelős miniszterek keddi videókonferenciája egyfajta indikátorteszt volt arra, hogy ki, hogyan reagál a magyar és a lengyel blokkra. A legkevésbé az olaszok és a spanyolok kerteltek, annak a két tagállamnak a miniszterei, amelynek a vétó miatt a legtöbb a veszítenivalója.

Róma képviselője közölte, hogy „hétfő óta az olasz közvéleményt mélységes frusztráció kerítette hatalmába”. „A polgáraink nem fogják sem elnézni nekünk, sem pedig eltűrni a további késlekedést” – tette hozzá, súlyos politikai következményektől óva. Az olasz miniszter ellentmondásnak nevezte a blokkolást, megjegyezve, hogy „nincs mitől félni, ha valamennyi EU-tagállam azt állítja, hogy tiszteletben tartja a jogállamiságot”.

Ugyanezt emelte ki finn kollégája és Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa is.

„Akárki is blokkolja ezt a csomagot, annak óriási felelőssége van valamennyi tagállam és valamennyi európai polgár előtt” – figyelmeztetett a spanyol kormány képviselője.

Ausztria mélységes sajnálattal vette a konszenzus meghiúsulását, míg a dánok arra bátorítottak mindenkit, hogy álljon be a kompromisszum mögé. A szlovákok, a szlovének és a horvátok is támogatásukról biztosították a német elnökség által kitárgyalt kompromisszumokat és a csomag haladéktalan elfogadását szorgalmazták. „Bízunk benne, hogy valamennyi tagállam kész lesz támogatni a megállapodást” – nyilatkozták a románok.

„Kifutunk az időből, nincs idő a hatalmi játszmákra” – vélekedett a portugál miniszter, míg ír kollégája arra hívta fel a magyar-lengyel páros figyelmét, hogy „nagyon figyeljenek oda arra, milyen következményekkel járhat az eljárásuk”. „Ha a pénz nem fog rendelkezésre állni, a közegészségügyi válság súlyosbodni fog, és gazdasági-politikai krízisbe fordul majd” – figyelmeztetett Franciaország állandó brüsszeli képviselője, aki szerint a jogállami feltételrendszerről kitárgyalt megállapodás „szoros összhangban van az Európai Tanács júliusi következtetéseivel”.

A magyar igazságügyi miniszter szerint éppen ellenkezőleg, a magyar elutasítás oka éppenséggel az volt, hogy a mechanizmusról létrejött politikai megállapodás ellentétes a júliusi alkuval és megkerüli az uniós szerződéseket. Hozzátette, hogy ezért Budapest jelen formájában nem tudja támogatni. „Mindannyian tudjuk, hogy miről is szól a feltételesség. Magyarország mindig is a büntetőintézkedések elsődleges célpontja volt” – vélekedett, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság éves jogállami jelentése „könnyű lehetőséget teremt Magyarország szankcionálására”.

Varga Judit úgy vélte, hogy az egész eljárás szembemegy a jogállami normákkal, és az MFF túszává válik egy olyan mechanizmusnak, amely átfedést mutat a Szerződésben már meglévő 7-ik cikk szerinti eljárással. „Most nincs idő az ideológiai játszmákra” – szögezte le végül a magyar igazságügyi miniszter.

Michael Roth, az EU-ügyekért felelős német államtitkár nyilvánvalóan Varga szavaira reagálva odavetette, hogy „a jogállamiság nem ideológia”, és teljesen elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy egyenlőségjelet húzzanak az EU és tekintélyuralmi rendszerek között.

„Ez nem ideológia” – tette szóvá Johannes Hahn, emlékeztetve arra, hogy olyan szabályokat kérnek számon, amelyeket mindenki az aláírásával elfogadott, amikor belépett az EU-ba. Az osztrák nemzetiségű költségvetési biztos mindenkit biztosított arról, hogy ha úgy hozná a helyzet, a Bizottság „a legkiválóbb, objektív sztenderdek alapján” fog majd eljárni a jogállami feltételrendszer alkalmazása során.

Hahn szerint rendkívüli várakozások előzik meg a döntést, és egy kudarc „pusztító erejű” hatást gyakorolna az állampolgárokra és a pénzpiacokra egyaránt. Továbbá „elképzelhetetlen politikai következményei is lennének” – húzta alá, arra kérve a két országot, hogy gondolják végig.

Konrad Szymanski, lengyel EU-ügyi államtitkár szerint nem a jogállam, vagy a feltételrendszer a probléma, hanem a jogbiztonság és a jogi garanciák hiánya a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy az EU-szerződések védik őket. Előrevetítette, hogy a blokkolás feladásához „még egy lépés szükséges”. „Egyszerűen egy jobb kompromisszumot szeretnénk” – mondta.

Brüsszelben közben szűnni nem akaró találgatások tárgya, hogy vajon milyen ajánlattal menthetné meg a gazdasági helyreállítási pénzeket a magyar és a lengyel vezetéssel tárgyalásban álló uniós vezérkar, Angela Merkel, a soros elnökséget adó ország kancellárja, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Sajtóértesülések szerint telefonon már többször is megpróbáltak Orbán Viktorra hatni, de eddig mindig ugyanazt a választ kapták.

Jól értesült források tudni vélik, hogy a Bizottság és a Tanács A-tervként egy külön nyilatkozatban nyújtana garanciát arra, hogy tiszteletben tartják Magyarország és Lengyelország szerződéses jogait. Ez, ha részben ki is elégítené a lengyel követeléseket, a magyar kormányfőt aligha, aki érdemi változást szeretne elérni a jogállami feltételrendszerről szóló rendelet szövegében ahhoz, hogy félreálljon a csomag útjából.

Miként arra kedden Michael Roth, német külügyi államtitkár is rámutatott, az Európai Parlament aligha menne bele a módosításba, és cserébe elgáncsolhatná az egész MFF-et.

Egyfajta nukleáris opcióként egyre többen emlegetik annak a lehetőségét, hogy az EU25-ök a helyreállítási eszközt kormányközi keretek közé helyezhetnék, amiből így kihagynák a két „renitens” tagállamot. Mark Rütte, holland miniszterelnök sajtójelentések szerint kedden azt mondta a holland parlamentben, hogy „ez továbbra is opció”. Hétfői cikkünkben több érvet is felhoztunk arra, hogy miért lenne nehezen járható út egy ilyen megoldás és mennyi hátránya lenne.