A magyar fiatalok az EU-átlag fölött – illegális online

Megosztás Tetszik

A magyar fiatalok ötöde legalább egy alkalommal szándékosan használt illegális online forrásokat a digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az elmúlt évben, 38 százalékuk viszont nem élt ilyenekkel, bár negyedük egyáltalán nem tud különbséget tenni törvényes és törvénytelen felület között, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

A magyar fiatalok 21 százaléka legalább egyszer illegális forráson keresztül jutott hozzá valamilyen digitális tartalomhoz tavaly, ami egyébként 4 százalékkal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. A 14 és 24 éves fiatalok internethasználati szokásait is vizsgáló elemzés kiemeli Magyarország kapcsán, hogy digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az illegális források használata elterjedt szokássá vált a fiatalok körében. Nem igazán figyelnek arra, hogy az adott oldal törvényesen működik-e, vagy sem, emellett nem érzik a legális források nyújtotta előnyöket, és nem gondolják azt, hogy az adott tartalomért megérné fizetni, ha az illegális felületről is elérhető.

A válaszokból az is kiderült, hogy a magyar fiatalok több mint negyede (26 százalék) nem tudja eldönteni, hogy az adott tartalom fogyasztásakor legális vagy éppen illegális felületet használ; ez az arány 22 százalékos az Európai Unióban. A magyar felhasználók körében egyébként a YouTube és a Port.hu jelentik a legismertebb legális csatornákat, míg az illegálisan működő oldalak közül az nCore és a Torrent a legnépszerűbbek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) jelentése szerint.

A kutatás eredményének hazai vonatkozása kapcsán Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese elmondta: „Egyrészt optimizmusra ad okot, hogy az európai átlagnál csekélyebb mértékben használnak a magyar fiatalok illegális felületeket, ugyanakkor aggályos, hogy sokan nem tudnak különbséget tenni legális és illegális oldalak között. Ezért továbbra is hangsúlyozzuk a korai felvilágosítás és képességfejlesztés fontosságát a tudatos internethasználat érdekében, a hatékony megelőzés céljából pedig a magyar hatóságok aktív közreműködését és az egységes európai uniós fellépést szorgalmazzuk.”

A jelentés szerint a digitális tartalmakhoz való hozzáférés során a fiatalok leginkább az adott oldal minőségét tartják fontosnak (64 százalék), az olcsó vagy ingyenes fogyasztás lehetősége csak ezután következik 59 százalékkal, az adott felület biztonsága pedig a harmadik helyen szerepel 52 százalékkal. Arra a kérdésre, hogy milyen tényezők szolgálnának elrettentő hatással az illegális oldalak fogyasztására, a válaszadók 84 százaléka a bankkártyán lévő személyes adatok ellopását, 78 százaléka a vírussal való fertőzöttséget, 76 százaléka pedig a büntetéstől való félelmet jelölte meg, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának legújabb jelentéséből.

Az európai fiatalok körében a digitális tartalmak fogyasztása terén az első helyen a zene áll 97 százalékkal, ezt követi a film-és sorozat 95 százalékkal, valamint a játékfogyasztás 91 százalékkal. A felhasználók a különböző tartalmakat leginkább úgynevezett streamelés formájában (folyamatos online kapcsolat útján), kisebb részben pedig letöltésen keresztül fogyasztják: csaknem háromnegyed részük (73 százalék) az előbbi módon nézi a különböző tévéműsorokat, ez az arány a filmeknél és sorozatoknál már csak 66 százalék, míg a zenehallgatásnál 48 százalék. Az e-bookok esetében ugyanakkor a letöltés 1 százalékkal megelőzi a streamelést (41 százalék).

Az illegális online forrásokat használó magyar fiatalok körében a filmek és sorozatok álltak az első helyen 83 százalékkal, majd a zene 64 százalékkal, végül a játékok következtek 51 százalékkal. Ez utóbbi esetében hazánk jóval meghaladta az Európai Unió 29 százalékos átlagát.