A magyar energiaszabályozást kóstolgatja Brüsszel

Megosztás Tetszik

A magyar energiapiaci szabályozás több olyan pontjára is hivatalosan rákérdezett Budapestnél az Európai Bizottság, ahol a hatályos uniós jogszabályok megsértését szimatolja – értesült a BruxInfo. A vizsgálódásnak közvetlenül nincs köze a rezsicsökkentéshez.

A magyar energiapiaci szabályozás több olyan elemébe is belekötött az Európai Bizottság, amelyek gyanúja szerint a vonatkozó uniós előírásokkal összeegyeztethetetlenek. A BruxInfo értesülése szerint Brüsszel még augusztusban levelet küldött a magyar hatóságoknak, hogy a dolog végére járjon. A levél kiküldése az úgynevezett előzetes (pilot) "eljárásba" illeszkedik, ami éppen annak viszonylag gyors tisztázására hivatott, hogy az ügyben kötelezettségszegési eljárást indokolt-e indítani vagy sem. A pilot eljárás kérdezz-felelek formát ölti. 

A Bizottság figyelmét felkeltő témák esetében egytől-egyig olyan hálózatszabályozási kérdésekről van szó, amelyek kapcsán a 2011 márciusában hatályba lépett harmadik energiapiaci liberalizációs csomag rendelkezései mérvadóak.  A Bizottságnak elsősorban a hálózati tarifarendszerrel van problémája, amely meglátása szerint az uniós szabályokkal ellentétben egyes fogyasztói csoportokat előnyben részesít másokkal szemben.

Brüsszel konkrétan azt kifogásolja, hogy a háztartások és a közületek számára a nagy nyomású gázhálózat használatáért felszámított díjak alacsonyabbak, mint más fogyasztói kör számára. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy ugyanazért a szolgáltatásért két külön díjat számítanak fel, ami a diszkriminációmentesség elvével ütközhet. Ez ugyanis azt jelenti, hogy részben az egyik fogyasztói csoporttal fizettetik meg egy másik fogyasztói csoport költségeit. 

Jól értesült források szerint, amennyiben a Bizottság gyanúja a magyar hatóságokkal folytatandó üzenetváltások során helyénvalónak bizonyul, annak némi közvetett hatása lehet a rezsicsökkentésre is. A háztartási árak (a rezsi) ugyanis körülbelül egyharmadrészt a hálózati díjakat is magukba foglalják. Ha tehát ezeket a Bizottság fellépése következtében esetleg emelni kellene ahhoz, hogy megszűnjön a diszkrimináció, akkor a rezsiköltség más elemeit kellene továbbfaragni. De, ez sem feltétlenül szükséges, hiszen az is megoldás lehet, ha a most hátrányosan érintett fogyasztó kör hálózati díjait csökkentik. 

A Bizottság a levélben arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar szabályok – szerinte – túlságosan leszűkítő módon határozzák meg azokat a költségeket, amelyeket a hálózatot tulajdonló cégek átháríthatnak a hálózatok használóira. A Bizottság szerint például a szolgáltatóknak nem lehetne megtiltani azt, hogy az áraikba beépítsék annak a különleges illetéknek a költségeit, amit az általuk birtokolt hálózat hosszúsága alapján kell befizetniük a központi költségvetésbe. De, az említett cégek az általuk fizetett banki tranzakciós adó jelentette költséget sem építhetik be a tarifáikba.

Brüsszeli források úgy vélik, hogy a hatályos uniós szabályozás értelmében a hálózati cégek be kell, hogy tudják építeni költségeiket a díjaikba, feltéve, hogy ezek a költségek nem a rossz hatékonyságú működésből származnak. További aggodalom tárgya Brüsszelben az, hogy a Közműszabályozási Hivatal (korábbi Energia Hivatal) nem jogosult önállóan meghatározni a tarifák kiszámításának szabályait. Ez ugyanis jelenleg minisztériumi hatáskörben van. Ez pedig a Bizottság meglátása szerint alááshatja a szabályozóhatóság függetlenségét, ami a harmadik energiacsomag egyik sarkalatos pontja. 

Másfelől Brüsszel amiatt is aggódik, hogy a hazai energiaszabályozó hatóság törvényerejű rendeleteket adhat ki, ami jelentősen megnehezíti a piaci szereplők arra való jogát, hogy független bíróság előtt fellebbezzék meg a hatóságok döntéseit. Márpedig törvényerejű rendeletek esetén a panaszosok legfeljebb csak az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, ami a Bizottság félelmei szerint a jogorvoslatnak kevésbé hatékony módja.

A testület szakértői végül azzal sem értenek egyet, hogy a magyar állam soron kívüli hozzáférést biztosít az MVM-nek és az E.On-nak a Magyarországot az ausztriai Baumgartennel összekötő gázvezeték határkeresztező kapacitásához. Az intézkedés révén a két cég könnyebben és gyorsabban hozzáférhet a határkeresztező kapacitáshoz, hogy feltöltse stratégiai gázkészleteit, és így olcsóbb áron kínálja a gázt a háztartásoknak.

A harmadik energiacsomag értelmében ugyanakkor a határkeresztező kapacitásokat olyan árveréseken kell értékesíteni, amelyekhez minden érdeklődőnek azonos feltételek mellett hozzáférése van – mutatnak rá a témát jól ismerő források.