adozona.hu
Kamerás megfigyelés: hol, mikor és kit rögzíthet, mik a leggyakoribb hibák?
//test-adozona.hu/altalanos/A_kameras_megfigyelesittvannakahatsgielvrso_DZ9Z8L
Kamerás megfigyelés: hol, mikor és kit rögzíthet, mik a leggyakoribb hibák?
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2020. évre vonatkozó beszámolója összefoglalja az elektronikus megfigyelőrendszerek működtetésével kapcsolatos hatósági elvárásokat. Ezek legfontosabbjait mutatjuk be az alábbiakban.
A jogos érdek teszt nem „lepapírozás”
Az elektronikus megfigyelőrendszer működtetése nem az érintett hozzájárulásán, hanem az adatkezelő vagy más jogos érdekén alapul. Közhatalmat gyakorló, közfeladatot ellátó szerv esetében pedig nem jogos érdek, hanem közhatalom gyakorlása/közfeladat ellátása lesz az adatkezelés jogalapja. A jogos érdek teszt nem „lepapírozást” jelent. Be kell mutatni az adatkezeléshez kapcsolódó konkrét érdekeket, az érintett jogait és érdekeit, az adatkezeléshez fűződő érdek elsődlegességét, illetve az adatkezelés szükségességét. A szükségességgel összefüggésben az adatkezelő kötelezettsége annak a konkrét helyzetnek a tényszerű leírása, amely az adatkezelő helyzetét jellemzi (tevékenységi kör, elhelyezkedés, ügyfélkör, biztonsági problémák stb.). Kötelezettsége továbbá annak a leírása is, hogy miért és mennyiben jelenti az érintettek magánszférájának a korlátozását az adatkezelés, mi az elérni kívánt cél, valamint szükséges annak leírása, hogy az adatkezelés miért hatékony és miért a legkevésbé korlátozó eszköz a cél eléréséhez. Kivételes és egyértelmű esetekben a hatóság elfogadja a jogos érdek jogalap fennállását érdekmérlegelés hiányában is. Sőt adott esetben a tanúbizonyítás sem kizárt az adatkezelés jogszerűségének alátámasztására.
Gyakori hibák kamerás megfigyelésnél
Alapvető hiba, ha az adatkezelő a jogos érdeket túlzottan általánosan, elméleti jelleggel határozza meg (pl. személy- és vagyonvédelmi célból szükséges). A jogos érdeknek ezzel szemben egyértelműnek és konkrétnak kell lennie. Hasonlóképpen gyakori probléma, hogy a jogos érdeket az adatkezelő meghatározza ugyan, de annak szükségességét, arányosságát nem támasztja alá (vagyonbiztonsági kamera a trafikban, mely a munkavállalóra van irányítva). Ezen túlmenően sok esetben elmarad a kevésbé korlátozó alternatívák felkutatása és dokumentálása. Végezetül a hatóság arra is rámutatott, hogy az élőkép közvetítése is adatkezelésnek minősül, melyet szabályozni kell. Ez azonban sok esetben elmarad.
Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen funkciókat kell kikapcsolni a megfigyelő kamerán, munkavégzésnél mikor használható, milyen esetben lehet testkamerát alkalmazni, illetve társasházi kameráknál milyen szabályokat kell betartani!
Hozzászólások (0)