A Mikulás, a bábjátékos meg az áfa

Megosztás Tetszik

A Mikulás emlegetése kapcsán a gyerekek csokira és narancsra gondolnak, míg egy vérbeli marketingesnek a reklám kihagyhatatlan lehetősége jut eszébe. A dolog adózási kihatásai pedig nyilván sem a gyerekeket, sem a marketingeseket nem foglalkoztatják. Ellenben egy „vérprofi” cégvezető erre a kérdésre keresi a választ, talán nem legelőszörre, de másodszorra mindenképpen.

Vegyünk most górcső alá néhány tipikus Mikulás-akciót adózási szempontból!

Első példánkban minden vásárló, aki a jelzett napon betér az üzletbe és vásárol is, kap egy csoki mikulást (szigorúan a készlet eréig, és természetesen promóciós céllal) az üzlet Mikulás-jelmezes alkalmazottjától. Az ajándék átvételekor a vevőnek nem kell aláírnia semmit, nem kell az adatait megadnia. Egy-egy csoki figura beszerzési ára áfával együtt 600 forint.
  
Az áfatörvény 11. § (3) bekezdés b) pontja alapján nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű ajándékot.

Ez a szabály azért is fontos, mivel ha a kis értékű ajándék átadása nem termékértékesítés, akkor azt nem terheli áfa-fizetési kötelezettség (jó hír, hogy akkor sem, ha az előzetesen felszámított áfát levonták). Cserébe viszont az ajándékra – jelen esetben a csokira – teljesülnie kell néhány, az áfatörvény 259. §-ának 9. pontjában felsorolt feltételnek, azaz meg kell felelnie a „kis érték” fogalmának. Azaz:
- kis érték: a juttatott vagyoni előny értéke nem haladja meg az 5000 forintnak megfelelő pénzösszeget, amelyet a termék átengedésekori – adót is tartalmazó – szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen adóvonzata lehet egy céges Mikulás-rendezvénynek!